Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

82 Kereskedelmi törvény 280—281. §§. kedésig" való fentartással tette, nyilvánvaló, hogy 1901. évi ja­nuár 11-től kezdve, ha addig a felperes betéteire nézve az általá­nos betétekre vonatkozó szabályoktól eltérő külön megállapodás volt volna is, ez a különbség 1901. febr. 15-től kezdődő hatálylyal megszihitettetett s felperes betétei az általános betétekre fennálló mindnkori szabályok alá helyeztettek. Az általános betétekre nézve pedig az alperesi alapszabá­lyoknak a betéti könyvecskében is 6. pont alatt közölt rendelke­zése értelmében alperesnek jogában áll a kamatlábat a régi beté­tekre nézve is a hivatalos hirlapban hirdetményileg közzéteendő 30 napi felmondás mellett, mely határidő a közzététel napjától számitandó, leszállitani. Alperes ezen joga alapján 1901. febr. 15-ikét követőleg 3. •/. alatti hirdetmény szerint a kamatlábat 1902. évi márczius 8-tól kezdve 3%%-ra leszállította. Majd később a 4. •/. alatt csatolt hivatalos hirlappéldány tanúsítása szerint közzététette, hogy a tőke-kamatadót 1903. febr. 10-től kezdve a betétek kamataiból fogja levonni, vagyis a kamatlábat tisztán 3.15%-ra szállitotta le. Ezek szerint tehát felperesnek betétei után 1901. február 15-ét követőleg csakis ezen szabályszerűen közzétett kamatleszál­lítás szerint való kamatláb melletti kamatozáshoz lehet igénye. Ezek szerint nem bir alappal felperesnek az az érvelése, hogy az E) a. okirattal betéteire nézve, a tőkekamatadó levonása nél­kül 4%-os kamatláb iránt kölcsönegyezmény jött volna létre, aminek következtében a 3. :/- és 4. */. a. hirdetményekkel közölt kamatleszállítások az ő betéteire nem is vonatkozhattak. Mert az E) a. levél fentebb előadottak szerint felperes be­téteire nézve nemcsak hogy az általános betétektől eltérő külön egyezményt meg nem állapit, hanem ellenkezőleg, azt a megálla­podást eredményezte, hogy felperes betétei is 1901. febr. 15-től kezdve az általános szabályok alá esnek. Bpcfiii T.: Az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helyben­hagyja. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s megálla­pítja, hogy a felperest a becsatolt betéti könyvekre elhelyezve volt betétei után az 1901. évi február hó 15-étől 1905. évi május hó 29-ig letelt időre négyszázalékos kamatláb alapulvétele mellett és a tőkekamatadónak a felperes terhére való számbavétele nél­kül illették meg a tőkésített betéti kamatok. Ehhez képest a Curia az elsőbiróságot a kereseti követelés összegének az elbírálására utasítja. Indokok: A felperes perbeli álláspontja az, hogy a rendel­kezésben megjelölt négy betéti könyvre még az 1898. évben az alperesnél 240.000 K összegben elhelyezett betéteinek kamatoz­tatására nézve közte s az alperes között az 1902. és 1903. években külön megállapodás állott fenn, következően az alperes igazgató­sága által a jelzett években a 3. •/. és 4. 7. alatti hirdetmények utján közzétett betéti kamatláb leszállítás és illetve adóátháritás

Next

/
Thumbnails
Contents