Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 278—279., 280—281. §§. 77 ezzel a kikötéssel szemben, de a fedezeti váltó természeténél fogva is alperes tartozott volna bizonyítani, hogy felp.-nek a kötelezett bánatpénz követelhetéséhez nincs joga, tehát bizonyítani volt volna köteles a váltóel.iárásban megengedhető módon azt a körülményt, hogy a vételi ügylettől nem önkényesen, hanem a megvett gép rossz minősége miatt állott el és hogy azt minőségi hiányánál fogva felperesnek törvényes időben rendelkezésre bocsátotta. (1902. november 11. 1342. sz.) 1758. Ez után az összeg után kamat nem volt ítélhető, meH az bánatpénz után nem jár. (C. 1896. szept, 22. 3243/1895. — Azonos: 8129/1894. — V. ö.: C. 1439/1889. sz.) 1759. A szerződésszegés esetére kikötött bánatpénz nem követelhető akkor, ha a szerződés a felek által kölcsönösen megszüntettetek, (C. 1891. decz. 16. 403. sz.) 1760. A B) alatt csatolt jegyzőkönyv szerint alperes az ott körülirott ajánlata biztositékául adta át az 500 forintról szóló takarékpénztári könyvecskét, tehát nyilván abból a czélból, hogy felperes biztosítva legyen a tekintetben, hogy alperes szavának állva, a tervbe vett szerződést tényleg meg fogja kötni; — ezen letét czélja tehát a felek szerződési akaratuk szerint, amely felperesnek 2. :/. alatt csatolt levelében és 4 •/. alatt csatolt elismervényéfoen kifejezést is nyert, nyilvánvalóan az volt, hogy alperes azt bánatpénzül teszi le és köti le az esetre, ha ő a felperes által kellő időben elfogadott ajánlatától törvényes ok nélkül visszalép. (C. indtikaiból helybenhagyta 1900. november 21. 760. sz.) 1761. Nem feltétele a bánatpénz kikötésének az, hogy előbb a felek a létesítendő szerződéses viszony összes részleteire nézve megállapodjanak, hanem a bánatpénz már akkor is követelhető, ha a szerződő felek a szerződéses viszonynak minden részletére nézve még nem is állapodtak meg, de a bánatpénzt igérő ügyfél olyan körülmény miatt tagadja meg a szerződés végleges megkötését, amelyre nézve a bánatpénz igérése előtt már teljesen megállapodtak." (C. 1909. május 18. 141. v. sz.) 1762. A bánatpénz jogi természetével bir az elődijnak (Vor* prámie) kikötése. Ily esetben vevő a tényleges átadást követelheti ugyan, de a kikötött elődij megfizetése mellett az ügylettől eláll* hat. (C. 4140/1884. sz.) 280—281. §§.*) 1763. Az 1877: VIII. t.-cz. rendelkezéseinek kivételes jogi hatálya éppen az, hogy a biró a nyolcz százaléknál magasabb ka*) Az 1895: XXXIV. t.--cz. értelmében most már csupán ötszázalék.