Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)
74 Kereskedelmi törvény 277. §. jelen volt, határozottan azt vallotta, hogy alperes a kötlevél kiállítása után 4—5 drb. hordót az emiitett módon megjelölt. Ezek után tekintve, hogy nem vitás az, miszerint alperes a vételkor 1000 kor. foglalót és 6000 kor. előleget adott, nem vitás az sem, hogy alperes az 5 drb. hordó átvételére megbízottját elküldötte s utóbb maga is megjelent, de felperes ennek átadását megtagadva, 11 drb. hordó átvételét követelte, valamint nem vitás, hogy alperes felperesnek az utólagos teljesítésre határidőt is adott s a felperes nem teljesített; alperesnek joga volt a K. T. 353. §-a értelmében az ügylettől elállani s az adott előleget, valamint az adott foglalót s ennek kétszeresét, ugy az utazásokkal felmerült költségeinek megtérítését követelni. Minthogy azonban alperes az 1000 kor. foglalót az egész ügyletre adta, a hordómennyiség pedig a 3. alatti levél szerint 35 drb s ebből a fent kifejtettek szerint alperes 5 drbot vett meg, vagyis V7 részét az egésznek, tehát az 1000 kor. foglalónak felperes mint szerződésszegő a K. T. 277. §a értelmében kétszeresét, de csak a vételre aránylagosan jutó részében köteles alperesnek megfizetni, ez pedig 140 korona, amelynek kétszerese 280 korona, de köteles felperes az alperesnek az utazásokkal felmerült költségeit is mint kárt megfizetni. C; A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. (1910. febr. 17. 980/1909. sz.) 1745. A foglaló az eladó javára elveszettnek nyilváníttatott, inert az eladó a vevőnek előző szerződésellenels rendelkezései után nem volt köteles feltételezni, hogy az árut mégis a szerződés feltételei szerint fogja átvenni és igy feltótlenül joga volt az ügylettől elállani. (C. 1901. szept. 18. 308. sz.) 1746. A K. T. 358. §-a esetében, ha a szerződés teljesítése felosztható, a második részlet szállításában késedelme^ eladó az egész ügylet ellenében kapott egész foglaló kétszeresét megfizetni nem köteles ugyan, de az előre megosfztott összegben a vételárba beszámítandó foglalóból fenmaradt megfelelő összegnek kétszeresét köteles a szerződésszegő megfizetni. (1898. ápr. 13. 195. sz.) 1747, Ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított áru vételárába betudták: ez által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetét el nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztositékául szolgál. Aki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót meg akarja tartani, nem köteles a másik szerződő fél irányában semmi joglépést sem tenni és reá nézve a K. T. 352. §-a nem alkalmazható. (C. 1890. november 18. 438. sz. — V. ö.: Győri T. 1357/1892. sz.)
