Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 275. §. 65 tott nagy esőzések és zivatarok miatt a kitűzött időre nem volt befejezhető. C. mini fcli'űv. tan.: Az állandóan követett birói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. §. rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor sem, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom, vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az 1897. márczius 15. napja után ngyanaz évi szeptember hó első napjáig 52 napon volt részint esőzés, részint zápor, amelyekből a zivatarok és a nagyobb záporok a vállalati munkákban akadályul szolgáltak; továbbá a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az 1897. év május hó 23-ik napján olyan felhőszakadás volt, hogy annak következtében a Pecze folyó kiáradt, a pályatestet a vágóhíd mellett teljesen megrongálta, ugy hogy e miatt a földfeltöltési munkálatok szüneteltek; ezeken felül a felebbezési bíróság az Fj alatti okiratot alakilag és tartalmilag valódinak elfogadta, már pedig ez okirat tartalma szerint alperes városnak a képviselői laktanyának az 1897. évi szeptember hó 26-ik napján történt átvétele és a katonaság részére átadása alkalmával maguk azt a kijelentést tették, hogy az építkezés az 1897. évi szeptember hó 1-ső napjára teljesen kész azért nem lehetett, mert a munkálatokat a 8 hónapon át tartó és elemi csapásnak (vis major) tekinthető folytonos esőzések akadályozták. Ezek szerint magának a felebbezési bíróságnak Ítéleti tényállása szerint az építkezés zavartalan folytatását természeti események aránytalanul hosszú időn keresztül valóban akadályozták, ellenben a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva tüzetes tények az iránt, hogy a vállalkozók a szerződós határozmányainak megfelelő mérvű erővel a jogilag számításba vehető módon lehelőséghez képest az építkezési munkát szakadatlanul nem folytatták volna; már pedig az építkezés folytatását akadályozott az a természeti esemény valójában emberileg elhárítható nem volt, jogilag tehát az erőhatalom jellegével bír, ellenben az, hogy az el h árithatatlanul már megtörtént és aránytalanul nagymérvű akadályozás utólag rendkívüli emberi erővel pótolható volt volna, magában véve nem bir jogi jelentőséggel akkor, amikor ez iránt a vállalkozók mulasztására jogszerű alapul szolgálható tüzetes tények megállapítva nincsenek; következésképen egyrészről téves a felebbezési bíróságnak az a jogi érvelése, hogy az illető épikezés kivitele körül erőhatalom (vis major) esete fenn nem forog, másrészről az illető építkezés befejezésénél a szerződésszerű kikötéshez képest tényleg történt 14 napi késedelem^ a vállalkozók terhére jogilag számításba nem jöhet; éppen ezért arra a 14 napra kötbér megállapításának helye nincs és a vállalkozók terhére jogilag számításba nem vehető késedelem követkézDöntvény v. 5