Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 274. §. 55 A közpolgári ügyekben követett az a birói gyakorlat, hogy amenynyiben a kötbér, ahhoz az érdekhez mérten, amelynek biztosítására szolgál, tulmagasnak mutatkozik, annak összege mérsékelhető, a kereskedelmi törvény alapján elbírálandó kötbérre ki nem terjed. (C. 1904. február 10. 819/1903. sz.) 1707. A kikötött kötbér fedezetére kiállított váltó alapján a jogosított a kötbért csak ugy követelheti, ha megjelöli azokat a körülményeket, amelyek fenforgására a kötbérhez való jogát alapítja. (C. 1904. április 29. 1226/1903. sz.) 1708. Kötbér után kamat nem jár. (C. 1897. június 10. 1361/1896. sz. — Azonos: C. 127/1891., 2451/1900. sz.) ' 1709. A kötbér iránti igény, mint magánjogi kérdés, mint ilyen a felek között vitássá válta esetében kizárólag birói útra tartozik, ebből folyólag hatálytalan az a megállapodás, hogy a kötbér összege közigazgatási uton behajtható. C. mint felülv. tan.: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint alperes a felebbezési eljárásban felperes kereseti kérelme ellen már csak azt a kifogását tartotta fenn, hogy alperes a munkát az 1895. évi augusztus hó 1-ső napjára el nem készítvén, ezt a késedelmet az alperesi épitési bizottság megállapítván és az alapon alperas város tanácsa felperes ellen 1000—1000 korona bírságot jogerősen kiszabván, e czimen alperes a felperes részéről keresetileg érvényesíteni kívánt 1000—1000 korona munkabért megtarthatja, a minthogy ezt a munkabéri összeget alperes már arra a kiszabott birságra fordította volna is. Alperesnek ehhez a birsághoz, helyesen kötbérhez való igénye szerződésen alapuló, tisztán magánjogi vagyoni kérdés, mint ilyen tehát a felek között vitássá válta esetében kizárólag birói útra tartozik és igy ettől eltérésnek szerződési kikötés mellett sem lévén helye, ilyen szerződési kikötés bármelyik fél ellenzése esetében hatálylyal nem bir, az pedig, hogy a felek a vállalati feltételek fenn ismertetett 29. és 42. pontja szerint megállapodtak szerződésileg abban, hogy felperes késedelmét megállapítani az alperesi épitési bizottság és a késedelem okából a kötbért megszabni az alperes város tanácsa lesz hivatva, még ha ezek iránt az eredményt magukra nézve kötelezőnek előre ki is jelentették, nem tekinthető sem anyagi tartalmánál, sem alakjánál fogva olyannak, hogy az által a felek az illető épitési bizottság és tanács abbeli eljárását választott bírósági eljárás gyanánt fogadják el, holott e nélkül vitás magánjogi vagyoni kérdések eldöntése a rendes birói úttól el nem vonható, következósképen a felebbezési bíróság helyesen járt el akként, hogy a maga egészében belebocsátkozott annak a bírálatába, hogy alperest a felhő-