Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

56 Kereskedelmi törvény 274. §. zott alapon kötbérhez való igény egyáltalában, esetleg egészben vagy részben megilleti-e'? (1903. április 15. G. 657/1902. sz.) 1710. A szállításban való késedelem mint vis major felmenti az ennek folytán munkájával megkésett szerződő felet a terhére kikötött kötbér íizetése alól. C: Az alsóbiróságok ítéleteik vonatkozó indokolásában helyesen teszik függővé a felp. kötbér kötelezettségének megállapítását attól, hogy a szerződésileg megállapított vis majornak valamely esete fenforgott-e vagy sem. A felek jogviszonyait szabályozó szerződés szerint vis majornak tekintendő a többiek között a szállításban való késedelem is. Minthogy pedig a pernek e részben nem vitás adatai szerint a kérdéses készüléknek alkatrészeit a Schliek-féle gyár elkésetten szállította rendeltetési helyükre, t. i. Lőcsére, ahová azok csak 1900. évi augusztus 6-ikára érkeztek meg, az ezen elkésett szállitás által a felp. munkálataiban okozott késedelem mindenesetre oly vis major tekintete alá esik, a mely a felp. kötbérkötelezettségét kizárja. A késedelem idejének meghatározásában azonban alaptlalan a felp.-nek az az álláspontja, hogy mert ő a Sehlick-féle gyárral ugy szerződött, hogy azok az alkatrészek 1900. július 1-én lesznek szállitandók, a szállitás pedig csak az évi augusztus 6-án eszközöltetett, a szállításban! ezen egész késedelem az ő, t. i. felp. javára számítandó. A felek közötti szerződés értelmében a felp.-nek a kötbér kötelezettségének kezdőpontjául ugyanis az a nap határoztatott meg, amelyen felp. a készülék felállítását munkába venni köteles volt; ez pedig beismerten 1900. évi július 26-ára volt megállapítva. Ezen a napon azonban a szállitás még nem lévén eszközölve, a felp.-nek kötbérkötelezettsége még nem vette ugyan kezdetét a szállitásbani késedelem fenforgása miatt, de a szállított készüléknek azon évi augusztus 6-án Lőcsére való megérkeztével ez a szállítási késedelem megszűnvén, ez a nap mindenesetre kezdőpontjául tekintendő a felp. részére munkáinak elvégzésére megállapított !tö napi határidőnek, amiből következően felp. a kötelezett munkákat 1900. szeptember 10-ig ^olt volna köteles elvégezni. Minthogy pedig felp. a munkákat csak 1900. október 9-én fejezte be, a felp. terhére eső késedelem kitenné 29 napot A felp. azonban nem csupán ezen szállitásbani késedelmet, hanem azt az időt is a maga javára bzáinitásba veheti, melyet a kellő időben megrendelt, de minőségileg hibásan szállított anyagok kijavítása igénybe vett, mert a minőségileg meg nem felelő s/állitás a 2. :/. a. szerződés szempontjából mindenesetre elkésett szállításnak tekintendő. Ezt a javításra szükséges időt — a felek előadása szerint 10 napot — tehát a felp. terhére eső késedelem meghatározásánál szintén figyelembe kell venni, ugy hogy az ő kötbérkötelezettsége alapjául vehető késedelem összesen csak 19 napot tesz ki, amiből folyóan felp.-nek nem vitás 4100 K követeléséből feltétlenül csakis