Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 272. §. 41 1673. A kártérítési kötelezettségnek, amennyiben a szerződésből származik, alapja valamely szerződésszegésnek minősülő cselekvés vagy mulasztás; de ahhoz, hogy a szerződésszegő fél a másik fél javára valamely kártérítés fizetésére köteleztessék, nem elég a kötelezettségnek imént emiitett alapja, vagyis a kárkövetelésre jogot nyújtó szerződéses helyzetnek, más szóval a kártéritési kötelezettség elvi fennállásának megállapítása, de ezen felül szükséges még kettő: először annak megállapítása, hogy a szerződésszegés által a másik félnek tényleg származott kára vagy elmaradt valamely haszna; másodszor pedig, hogy a tényleg felmerült kár avagy az elmaradt haszon összegszerüleg mennyit tesz ki. (Bpesti T. inint felülvizsgálati bíróság 1906. febr. 22. II. G., 4. sz.) 1674. Alperes szerződésileg arra kötelezte magát, hogy vendéglőjéaek sörszükségletét felperestől szerzi be. A szerződés szövegéből a bíróság megállapítja, hogy a szerződés hatálya csak az esetre és azon időre terjedt ki, míg alperes a vendéglő bérletét birja, és mert a bérlettel felhagyott, a szerződés hatálya is megszűnt, s mert a felek közt kikötve nem lett, hogy alperesnő a bérletét másra át nem ruházhatja, felperes az alperestől, ki a bórletet a szerződésben megállapított idő eltelte előtt átruházta, a hátralevő időre elmaradt hasznot nem kérhet. A szerződésben nem lett meghatározva az évenkint szállítandó sör mennyisége s így alperesnőtől függött, hogy mennyi sört rendel évenkint felperestől, s igy ."jogában állott alperesnek a sörmérést üzletében be is szüntetni, mert a szerződés szerint csak arra volt kötelezve, hogy a mennyiben sört rendel, azt 6 éven át felperestől köteles beszerezni, és alperesnő mig a vendéglői üzletet birta, szerződésbeli kötelezettségének eleget is tett, miután pedig az üzletet másra ruházta át, többe sörre szüksége nem volt, s igy még az elvont haszon mennyisége meg sem állapítható, másrészt alperesnő ténye szerződésszegésnek nem tekinthető és felperes kártéritéséhezi igénye az előadottak szerint megállapítható azért sem volt, mert a bizonyított alperesi kijelentésekből sem állapitható meg, hogy peres felek a B) a. szerződésnek azt az értelmet tulajdonították, hogy alperes nem csupán arra az időre, amig ő a bérben tartott korcsmalielyiségben maga gyakorolja az italmérési jogot, hanem a bérleti szerződésnek egész 6 évi tartamára vállalta volna azt a feltétlen kötelezettséget, hogy abban a vendéglői helyiségben a felperes söre kiméressék. (C. 1905. május 9. 1156/1904. sz. a.) 1675. Utazási költség czimén igényelt kártérítés, ha a követelt költségösszeg részletezetten elő nem adatik s be nem bizonyittatik, hogy az mily czimü egyes tételekből keletkezett, meg ném Ítélhető. (0. 621/1882.)