Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

42 Kereskedelmi törvény 273. §. 273. §. 1676. A szerződés pontos megtartásának biztosítására kikötött s így a szerződésszerű teljesítés elmulasztásának büntetéséül szolgáló, bírságnak tekintendő pénzösszeg a kötbér fogalma alá esik. (C. 1896. febr. 19. 1425/895. — Azonos: C. 8489/1882. sz.) 1677. Érvénytelen szerződés teljesítésének kötbérrel való biztosítása is joghatálytalan. (C. 1399/1902. sz. — Azonos: C. 2554/83. sz.) 1678. Erkölcstelen kikötés kötbérrel nem biztosítható. K. és V. tsz.: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a keresetben előadta, hogy H. S. és alp. között egy kőszállítás iránti szerződést közvetített és alperessel abban állapodott meg, hogy a H.-féle szerződés tekintetében alperessel nem lép versenybe. A közvetítés és a versenybe nem lépés ellenértékéül, felperes előadása szerint, a szállítandó mennyiség után az A) alatti okirat szerint köbméterenként 3 K-t ígért alperes felperesnek. Az alperesnek kínált főesküvel azt akarta bizonyítani, hogy előmozdította a kőszállitást és hogy alperes ugy jutott a kőszállitáshoz, hogy felperes nem lépett versenybe és ezért ígért alperes felperesnek köbméterenként 3 K-t. Minthogy felperes nem adta elő, hogy minő közvetítő vagy előmozdító tevékenységet fejtett ki a kőszállítás iránti szerződés létrejötte körül, ennélfogva felperes előadását ugy kellett érfeni, hogy felp. a szerződés létrejöttét azzal mozdította elő, hogy versenybe nem lépett, anélkül, hogy valamely egyéb előmozdító tevékenységet fejtett volna ki. Tehát felperes keresetének jogalapja az, hogy felperes a -versenytől való tartózkodás ellenértékeként kikötött összeget követeli alperestől. Ily kikötés erkölcstelen. Aki mással abban állapodik meg,, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily esetben vagy a vevő kénytelen az árut drágábban fizetni a végett, hogy a közbelépő 3-ik dija fedezve legyen, vagy az eladó kénytelen ugyanabból a czélból az őt különben megillető haszonról lemondani. A közbelépő nem végez produktív munkát, hanem csak abban működik közre, hogy a vevő a viszonyok való állása felől tévedésbe ejtessék, vagy tévedésben maradjon. Tevékenysége tehát nemcsak hogy nem produktív, hanem káros és díjazását csak abból nyerheti, amivel valamelyik fél jogtalanul meg van károsítva. A kihágási büntető törvénykönyv 128. §-a büntetést szab ki arra, aki nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére nyereségért közreműködik. E szerint a törvény csak a nyilvános árverés esetén kívül az ily cselekményeket büntetni