Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 270. §. 35 •r) ha a lemondás a készfizető kezessel szemben is világosan és határozottan kijelentetik, fenn nem áll. (C. mint felülv. tan. 1901. okt. 22. G. 349. sz.) 1652. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az egyetemleges adóstárs akkor, amikor a hitelezőnek az egész követelést egymaga elégíti ki, csak a magára vállalt kötelezettségét teljesiti s igy neki az a kielégítés egymagában nem ad jogot arra, hogy egyetemleges adóstársaitól a maga javára megtérítést követelhessen, hanem az egyetemleges adóstársak között fennálló különleges jogviszony ennek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául. C: Ámde a fenn ismertetett tényállás szerint az illető kölesönök felvételénél és elhasználásánál az volt a felperes és alperesek között egymással szemben a tényleges állapot, hogy egyikük sem járt el saját személyében, hanem az illető szövetkezet nevében és hogy a kölcsön sem egészen, sem részben nem az ő saját ezéljaikra, hanem az illető szövetkezet czéljaira fordíttatott; habár tehát peres felek az illető hitelezővel szemben esetleg személyes és egyetemleges kötelezettségben voltak, egymással szemben jogilag nem adóstársak, hanem az illető szövetkezet együttes meghatalmazottjainak tekinthetők. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy felperes, ha az együttes meghatalmazásból kifolyóan a meghatalmazó részére felvett és felhasznált kölcsönt esetleg sajátjából elégítette ki, megtérítést a meghatalmazótól, vagyis a szövetkezettől, esetleg ennek tagjaitól kÖA-etelhet; azonban ennek a meghatalmazott minőségnél fogva és arra való tekintettel, hogy a fenn ismertetett tényállás szerint az illető szövetkezetnek peres felek voltak az ügyletkezelő igazgatói, előfeltétele az, hogy az illető szövetkezettel szemben a végelszámolás megtörténjék; mert csak az ilyen elszámolás szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy a bevételek és kiadások számbavételével a szövetkezetnek, illetve tagjainak, vagy pedig a meghatalmazottnak, illetve az üzletkezelő igazgatóknak van-e egymás ellen és mennyi követelése? és nieit ha a számadás közvetlen elkészítésére esetleg az alperesek vagy ezek bármelyike van is hivatva, ez a körülmény felperesekre nézve az elszámolás megejtését lehetetlenné nem teszi; mivel az elszámolás meg ejtése nemcsak az erre hivatott részéről közvetlen előterjesztése utján, hanem a számadásnak megfelelő uton követelése mellett is megtörténhetik. (1900. nov. 14. G. 397.) 1653. A készfizető kezes nem tartozik bevárni azt, hogy őt vagy az egyenes adóst a hitelező perbe vonja, hanem a hitelezőt joghátrány nélkül kifizetheti; de nem tartozik ő sem előbb az egyenes adóst perelni és ennek elmarasztaltatása mellett az egyenes adós vagyontalanságát végrehajtás utján megállapítani, haí*