Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 270. §. 33 1644. Az a jogszabály, hogy a kezes felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadós ellenében behajthatlanná válik, csak akkor nyer alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekövetkezte után esne késedelembe. (C. mint felülv. tan. 1901. febr. 7. G. 612/1900. sz.) 1645. A készfizető kezes éppen ugy, mint a közönséges kezes, a hitelezővél szemben esetleg sikeresen élhet azzal a kifogással, hogy a hitelező az egyenes adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, hogy e miatt a készfizető kezes az egyenes adós ellen őt megillető visszkeresetet sikerrel többé nem érvényesítheti. Olyan jogszabály, a mely szerint az adós elleni követelés behajtása körül késedelmes hitelező a késedelemből okozott kárért a kezesnek felelős, ilyen értelemben nem létezik, hanem a hitelezőnek illető késedelme a megfelelő előfeltételek mellett csak arra szogálhat a kezes javára okul, hogy reá nézve alkalmaztassék a fentebbi jogszabály. (C. mint felülvizsgálati tanács 1901. január 24. G. 578/1900. sz.) 1646. A törvényes gyakorlat által általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha az adós határozott utasitás vagy rendelkezés nélkül teljesit fizetést, az mindenkor az adós terhesebb adósságára fizetettnek vélelmezendő, már pedig, hogy az adósnak saját személyes adóssága terhesebb, mint harmadik személyeknek olyan adóssága, amelyért csak készfizetői minőségben vállalt kötelezettséget, az kétséget nem szenved, mert egyefelől, a készfizetői kezesség jogi természete szerint, csak annyiban különbözik az egyszerű kezességtől, hogy a hitelező a fizetést az egyenes adós fizetésképtelenségének kimutatása nélkül is egyenesen a készfizetői kezestől követelheti, ellenben a hitelezővel szemben a követelésnek a főadóstól a hitelező mulasztásából eredt be nem hajthatása miatt emelt kifogások a készfizetői kezes által is minden megszorítás nélkül érvényesíthetők. (C. mint felülvizsgálati tanács 1901. április 25. G. 127. sz.) 1647. A teljesítési, fizetési határidőnek meghosszabbítása a követelési jog lényegét nem érintvén, az e részbeni egyesség nem tekinthető az eredeti követelést megszüntető oly újításnak, mely a kezes kötelezettségét megszüntetné. (C. 1893. jun. 20. 1079/1892.) 1648. A zálog- és megtartási jognak a hitelező részéről az egyenes adóssal szemben nem gyakorolása nem mentesiti a kezeseket vállalt kötelezettségük alól. C. mint felülv. tan.: Az A) alatti kötelezvények tartalma szerint elsőrendű alperes, mint a felperesi szövetkezet tagja, a felperesi alapszabálvokra utalással felperestől 800 koronát, 200 koDöntvény IV. 3