Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Üli Kereskedelmi törvény 269—270. §. azokba a jogokba, amelyek az A) a. mellékelt kötelezvény szerint a hitelezőt megilletik, felp.-ek tehát nem követelhetik a hitelező részére a kötvényben kikötött kamatot, hanem őket csakis a kikötés nélkül járó kamat illeti meg, ez pedig az 1895:XXXV. t.-cz. 1. §-a értelmében 5%. A felp. örökösök által a hitelező részére teljesített űzetcs lényéből felp.-ek részére kettős jog származott. Az egyetemleges kötelezettségében állott örökhagyó jogán, ha ennek valamely megállapodás ellene nem áll, megilleti őket a visszkereseti jog a másik egyetemleges adóstárs ellen. Azon a jogon pedig, hogy mint örökösök a hagyatéki terhet ők fizették ki, jogot nyertek ahhoz, hogy követelhetik az alp. örököstársaktól annak az összegnek, amely a kölcsönvett 10.000 írtból az egyetemleges adóstárssal szemben H. L. örökhagyóra esett, oly aránybani megtérítését, amely arányban az alp. örököstársuk a hagyatékban részesült. Ez utóbbi jog érvényesitése ellen alp. a megállapitott tényállás szerint nem is tett. Ellenben az előbb emiitett jogon, minthogy alp. az egyetemleges adóstársnak H.-né Sz. M.-nak nem jogutóda, felperesek az ellen jogosan fel nem léphetneik. Ezek szerint annak eldöntése, hogy alp. tartozik-e s mily összeggel a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt összegen felül öröksége arányában a felp.-ek által kifizetett összeg megtérítéséhez hozzájárulni, nem függ attól, mint ezt a felebbezési bíróság tévesen felfogta, hogy H. L. örökhagyó a követelés biztosítása végett a hitelezőnek mily mérvben nyújtott zálogjogot, mert ez az egyetemleges adóstársak között létező viszony minőségére s az egymással szemben keletkezett jog ós kötelezettség terjedelmére mi befolyással sincs, hanem attól függ, hogy a 10.000 írtból mily öszszeg terhelte H. L. örökhagyót, az ő egyetemleges adóstársa, H.-né Sz. M.-val szemben a közöttük netalán létrejött megállapodás, vagy ennek hiányában a fennálló jogszabályok alapján s hogy mily arányban részesült alp. a H. L. után maradt hagyatékban. (1899. jan." 25. I. G. 495/1898. sz.) 1622. A szerződésileg vállalt kötelezettség és annak egyetemlegessége csak a jogosított hozzájárulásával, vagy oly tények közbenjöttével szűnik meg, amelyek jogilag jogmegszüntető vagy jogátváltoztató hatálylyal birnak; és anyagi jogszabály az is, hogy az egyetemleges kötelezettségben álló és egyenlő jogokkal biró szerződő társak egyike a másik szerződő felet egyoldalú tiltakozással nem korlátolhatja abban, hogy a tiltakozó fél a tiltakozás figyelmen kivül hagyása esetében a viszontteljesítés egyetemlegessége alól felszabaduljon. (C. 1899. jun. 6. I. G. 156. sz.) 270. §. 1623. Állandóan követett bírói gyakorlat az, hogy a hitelező, habár őt akár törvénynél, akár szerződésnél fogva zálogjog meg-