Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 269. §. 2.". ért a kezesség vállaltatott, a hitelezőre nézve kereskedelmi ügylet. (Nagyváradi T. 1905. szept. 28. G. 84. sz.) 269. §. 1621. A hitelező követelése az egyetemlegesen kötelezett adóstársak valamennyié ellenében nemcsak akkor szűnik meg, ha az adóstársak tartozásukat együttesen fizetik vissza, de megszűnik akkor is, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike teljesíti, mert az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről leljesitett fizetés valamennyi egyetemlegesen kötelezett adós javára szolgál. Ebből a jogszabályból, vagy abból a jogtételből, hogy senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyi őt megilleti, következik, hogy az egyik egyetemlegesen kötelezett adóstárs részéről telj esitett fizetés fejében a hitelező erre a fizető adósra, megszűnt követelését oly joghaiálylyal, hogy a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék, engedmény utján át nem ruházhatja. Ez a jogi helyzet akkor sem változik, ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett adóstárs örököseinek valamelyike teljesiti, mert az örökhagyó helyett valamelyik örökös részéről telj esitett fizetés oly joghalál ylyal bir, mintha azt az örökhagyó maga telj esitette volna s a hitelező irányában az örökösök mindegyikét szintén egyetemleges kötelezettség terheli, valamint nem változik akkor sem, ha a fizetést valamelyik örökös megbízottja teljesiti, mert a megbízott a megbízás teljesítésével maga részére jogokat nem szerez. Azzal tehát, hogy a megállapított tényállás szerint azt a 10.000 frt kölcsönösszeget, melyet H. L. és neje Sz. M. egyetemleges kötelezettséggel a debreczeni ev. ref. kollégium pénztárából kölcsönvettek — H. L. örökösei közül felp.-ek az ő megbízottjuk, B. S által a hitelező kollégiumnak megfizették, — felp.-ek a hitelező kollégium által B. S. javára s ez utóbbi által felp. javára kiállított engedmény alapján egyik örököstársuk az alp. ellen nem nyertek jogot ahhoz, hogy az eredeti hitelező jogait bármely részben is érvényesíthessék. Ezek szerint jogilag helyes a felebbezési bíróság ítéletében kifejtett az az álláspont, hogy a peres felek között a kifizetés lényéből származott jogviszonyra az A) és C) a. mellékelt ei gedmények ki nem hatnak, s nem bir alappal felpereseknek a felülvizsgálati kérelmükben a miatt előterjesztett panaszuk, hogy a felebbezési bíróság azzal, hogy őket a debreczeni ev. ref. kollégium jogaiba lépőknek el nem fogadta s nem tekintette oly joggal bíróknak, amelylyel az emiitett hitelező birt, az engedményre vonatkozó jogszabályokat megsértette. Nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy felp.-ek részére az 1288 frt 831/- kr. tőke után 6%-os kamat helyett 5%-os kamatot itélt meg, amiért is felp.-eknek e miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmüket el kellett utasítani. Mert a fentebb kifejtettek szerint felp.-ek nem léptek az engedmény alapián