Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)
(i Kereskedelmi törvény 258—259. 1535. A kereskedelmi ügyletekre is alkalmazandó magánjogi szabály az, hogy a ki a szerződés megkötésénél lényeges tévedésben volt, az megtámadhatja szerződési nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta vagy felösmerhette és a sikeres megtámadásnak az a jogkövetkezménye, hogy a tévedésben volt szerződő félnek szerződési nyilatkozata visszahatóan hatályát veszti s a szerződés létre nem jöttnek tekintendő. (C. 1906. márczius 1. 168. sz.) 259. §. 1536. Vasútépítésnél az alépítmények elkészítésének elvállalása a vállalkozó részéről szükségessé teszi a kereskedelmi törvény 258. §. 1. és 2. pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi ügyletek megkötését, mivel az ily vállalatnál a vállalkozó rendszerint maga szállítja és ebből a czélból megszerzi az építkezéshez szükséges feldolgozandó anyagot, tehát ingókat vesz továbbeladás czéljából. Minthogy pedig az ily ügylet kereskedelmi minőségén nem változtat az, hogy a vállalkozó által szállított anyag utóbb ingatlan alkatrészévé válik: ennélfogva kétségtelen, hogy a vasúti alépítmények elkészítése czéljából alkalmi egyesülésre lépett peres felek iogviszonya kereskedelmi ügyletek tekintetében keletkezett egyesülés. (Bpesti T. 1680/1907. sz.) 1527. Az, hogy a vevők a per tárgyát képező géppel esetleg rendszerint mások gabonáját ellenérték mellett csépeltetik, az ipari foglalkozás fogalma alá nem vonható; e szempontból tehát az illető vétel a keresk. törv. 259. §. 1., pontja szerint a vevőkre nézve kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető. (C. 1904. nov. 29. G. 35]/1904. sz.) 1538. A találmány értékesítése szempontjából egyenlő haszonra kötött szerződés magában véve tulajdonképen még nem, hanem csak az ahhoz képest a vállakozó által megkezdendő vállalati ténykedés minősíthető kereskedelmi ügyletnek és igy a szerződés a szerződő feleknek egymás közötti viszonyára kihatóan valójában véve tisztán csak magánjogi társulásnak tekinthető. (CL 1905. január 7. 703/1904. sz.) 1533. Az a vételi ügylet, melynek tárgya nem az ingatlan állaga, hanem az attól elválasztandó, mint ingóság értékesítendő faállomány, kereskedelmi ügylet. (C. 1902. június 10. 5890. sz.)