Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

í>0 Kereskedelmi törvény 45. §. jogviszony, nemkülönben a megbízott által közvetített, illetve megkötött ügyletek joghatálya és a kötelezettségek terjedelmének a megítélésénél, a megbízott elnevezése, jelesül annak közvetítő ügynökké deklarálása irányt adó nem lehet, hanem igenis az a jog és cselekvési kör, amelyet a főnök tényei vagy hallgatag beleegyezése következtében az alkalmazott az üzleti forgalomban elfoglal és betölt. Minthogy pedig a per adataiból kétségtelen az, hogy F. A. a felperes részérő], amíg egyrészt az általa közvetített ügyletekből kifolyóan a fizetések felvételével meg volt bízva, másrészt ő a felp. olyan meghatalmazottjának tekintendő, aki nem csak az eladási ügyletek rendszerinti közvetítésével volt megbízva, hanem a per adatai szerint az ügyletek valóságos megkötése és a vételárak felvételére is meg volt hatalmazva, akinek kezeihez tehát a vevő alp. mindaddig teljesíthetett az eladó felp.-re is kiterjedő joghatálylyal fizetéseket, amig ezen állandóan követett és a meghatalmazotti minőséget nyilván kifejező gyakorlattal ellenkező rendelkezést, avagy utasítást felp. a vevőknek nem adott, amely ezen megállapítás mellett nem bírhat döntő sulylyal, a felp. által felemlített ama kivételes eset, hogy az alp. egy ízben közvetlenül fizetett; nem továbbá az sem, hogy a „factura" szövege alatt azon általános rendelkezés foglaltatik, amely szerint pénzküldemények és üres zsákok a felp.-nek franco küldendők, mert hogyha ez a figyelmeztetés arra a czélra is, hogy pénzfizetések kizárólag a felp.-hez küldendők, ezen általános rendelkezéssel ellenkező gyakorlat követelésére felp. a már fentebb ismeretett közvetett fiztési módnak az elfogadása által adott alkalmat a vevőknek; az a körülmény pedig, hogy alp. a felp-től hozzá intézett felhívásokra nem felelt, a már teljesített fizetés után a követelés fennállása elismerésének a védelmét nem állapítja meg; minélfogva felp. keresetével elutasítandó volt stb. (C. hh. 1899. jan. 11. 1216/898. sz.) 374. Abban az esetben, ha a vevő a közvetítő ügynöktől mint eladótól vette meg az árut, habár az áru neki a felperes hitelező által közvetlenül küldetett meg a csatolt fuvarlevél tartalma szerint, a nélkül azonban, hogy erről a facturát is közvetlenül az alperesnek a felperes küldte meg, a vételárt az alperes vevő jogosan fizethette az eladó ügynök kezéhez, s felperes a vételárt tőle nem követelheti. (C. 1897. jun. 9. 940/896. sz.) 375. Mig az egyszerű ügynökök jogköréhez az ügyletek közvetítése tartozván, az e jogkörben, tehát a megrendelések tekintetében tett megállapodásokra nézve az, ki az ügynököt kiküldötte, nem hivatkozhatik arra: hogy az ügynök erre fel nem lett volna hatalmazva. (C. 1890. márcz. 13. 1068/889. sz.)