Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 45. §. 91 376. A kereskedelmi ügynök rendszerint ugyan nincs jogo­sítva fizetéseket elfogadni és nyugtatni, de ha előbb is már ily fizetéseket a hitelező elfogadott, akkor a beleegyezés vélelmezhető lévén, azt, hogy értesítette az adóst a megbízás visszavonásáról, a hitelező bizonyítani tartozik. (C. 1898. márcz. 17. 128/98. sz.) Azonos: C. 1897. okt. 15. 711. sz. 377. A vezérügynökség közönséges fogalmánál fogva felp. a V. és társa czégnek nem volt közönséges ügynöke, aki ebbeli minőségénél fogva ama ezég és alperes között jogi értelemben vett közvetítő gyanánt eljárhatott, hanem felperes a V. és társa czégnek annyiban kereskedelmi alkalmazottja volt. (C. 1899. szept. 30. G. 297. sz.) 378. Az elárusitás közvetítésével foglalkozó ügynök hatás­köréhez nem tartozik az elárusítandó árukra nézve a keresk. tör­vény 368. §-ában meghatározott bizományi ügyletet, külön erre vonatkozó megbízás nélkül, létesíteni. (C. 1895. ápr. 10. 325. sz.) 379. Az az ügynök, akit a kereskedő a telep helyén kívül ügyletek megkötésére megbiz, a keresk. törvény 45. §-a értelmé­ben oly meghatalmazottjának tekintendő, akinek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak. C: Ebiből folyóan alperes joggal hivatkozna tik arra, hogy ö a kereset alapjául szolgáló ügyletet a felperesnek Bécsben járt ügynöké­vel a 2. a. ellenrendelési jegy tartalmához képest akként kötötte meg, hogy jogosítva legyen a hirdetés megjelenésére adott megrendelést, ennek tizszeri megjelenése után visszavonni. (1896. november 17. 957/1896. sz.) 380. Az eladó, aki az ő nevében eljárt valamely ügynöke utján köti meg a vételi ügyletet, annak feltételeit, ugy amint azok az ügynök és a vevő között megállapittattak, köteles elfogadni s amennyiben az eladó ezeket a feltételeket el nem fogadja, a vétel­ügylet kölcsönös megegyezés hijján létre nem is jött. C: Felperes az ügyletet a magát az A) a. okiratban utazónak nevező Sch. L. utján kötvén meg az alperessel és annak az idézett okiratba foglalt feltételeire nézve Sch. L.-vel lépvén megállapodásra, alperes, aki az ő nevében Sch. L. által felperessel kötött ügyletet ma­gára nézve kötelező hatályúnak elfogadta, annak feltételeit is ugy, amint azokat Sch. L. és felperes közös megegyezéssel megállapították ás Sch. L. azokat az általa aláirt és a felperesnek átadott A) alatti okiratba foglalta, elfogadni köteles, mert a kölcsönös megegyezés a szerződő felek (egyrészt a felperes, másrészt az alperes nevében eljárt Sch. L.) között csak ezekre a feltételekre nézve létesült, amennyiben

Next

/
Thumbnails
Contents