Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 43., 44. §§. 69 önként következik, hogy a megbízott által megbízása körében elkövetett megtévesztés kizárólag a felperesnek, mint megbízónak terhére esik, és az a megbízottal jóhiszeműen szerződő alperes hátrányára nem számitható. Ebből pedig okszerűen az következik, hogy a felperes által megbízott ügynök a vételi ügylet feltételeit a vele szerződött alperessel másként állapította meg, mint azt a felperessel, mint megbízójával közölte: a felperes által az ügylet a megbízottja és az alp. között megállapított feltételek szerint teljesítettnek tekintendő, ha csak azt nem bizonyítja, hogy az alperessel az ügyletnek résziről való teljesítése előtt közölte, hogy az ügyletet a vele közölt s az alperessel megállapított fetételektől eltérő feltételekkel teljesíti, mert ebben az esetben az alperes a kereskedelmi forgalomban megkívántató kölcsönös jóhiszeműségre sikerrel már nem hivatkozhatnék. A felperes állította ugyan, hogy az alperest a H. I. által szerzett megrendelés után késedelem nélkül értesítette az E) és F) alattiak szerint, hogy a megrendelést a vele közölt C) alatti megrendelésbe foglalt s az A) alatti megrendelő jegy feltételeitől eltérő feltételekkel foganatosítja, az alperes tagadásával szemben azonban bizonyítania nem sikerült, hogy ezt az alperessel a megrendelés foganatosítása előtt közölte volna. Ilyen körülmények között a felperes ugy tekintendő, mint aki a kereseti váltó alapját képező ügyletet a megbízott ügynöke és az alperes mint vevő között megállapított feltételek szerint teljesítette. Minthogy pedig a másodbiróság Ítéletének e részben helyas indokolása szerint az alperes és H. I. között megállapított feltételek szerint a megrendelt áru vételára 30 írtban állapíttatott meg, ezt az összeget pedig az alperes a felperesnek az A) a. szerint kikötött határidőben megfizette; és minthogy a fentebb előadottak szerint a megrendelés teljesítése után már nem állott jogában az A) alattiban megállapítottnál magasabb vételárat követelni: ennélfogva helyes a másodbiróságnak az a döntése, melylyel felperest a kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett keresetével elutasította. (C. 1907. decz. 11. 475. sz.) 287. A tőzsdebiróság illetékességének kikötésére a rendes üzletkörbe eső ügyletekben az ügyvezető igazgató akkor is jogosított, ha a czégjegyzésre csak két igazgatósági tag van felhatalmazva. A keresk. törv. 43. §-a szerint a kereskedelmi alkalmazottnak, akit a főnök az üzlet vezetésére felhatalmaz, jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, amelyek az ily kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazon jogcselekményekre, melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Nincs tehát kizárva, hogy a K. T. 43. §-ban körülirt hatáskörben eljárva, a kereskedelmi