Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

ivereskedelmi törvény 25. §. 47 193. Kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyzett czég használata miatt emelt panaszok elbirálása a biróság elé tartozik. Minthogy a tárgyiratok tanúsága szerint vádlott czége „Egyesült Füszernialmok E. és Társa" elnevezés alatt van kereskedelmi czégjegyzékben bejegyezve, minélfogva ellene ezen czég használata miatt az iparhatóságok előtti eljárásnak nem lévén helye, panaszosnak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 24. §-ának ama rendelkezése alapján, mely szerint az, ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, az illetékes törvényszéknél kereshet orvoslást, panaszlottal szemben jogosulatlan czéghasználat miatt emelt panaszával a kereskedelmi törvény szerint illetékes birósághoz kell fordulnia. (A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter 1905. május 17. 25.289. sz. a. hozott elvi határozata.) NEGYEDIK CZIM. Kereskedelmi könyvek. 25. §. 194. Könyvek vezetésére a kereskedő birság terhe alatt nem szorítható. (Budapesti tábla 3191/883. sz.) 195. Bejegyzett kereskedő nem élhet azzal a kifogással, hogy rendes kereskedői könyveket nem vezetett; s igy könyvei felmutatásának hiányában a könyvekkel bizonyítani kivánt körülmény bizonyítottnak veendő. (C. 1896. június 25. 475. sz.) 196. Az üzleti dolgokban utazó nagykereskedőknél sem nem szokásos, sem nem szükséges útiköltségeiket vasúti jegy, bérkocsi, szállodai szoba ára és élelmezés szerint részletesen elkönyvelni, s amennyiben azok túlságosaknak nem tekinthetők, a becslő-eskü az összegek megállapítására elegendő. (C. 1904. okt. 27. 1285/903.) 197. A strazzának czimzett első feljegyzési könyv a kereskedelmi törvény 25. §-a remielkezése ellenére átfűzve nem lévén, hitelességgel már ez okból sem bir, de a perben különösen a szakértők véleménye és az, észrevételezési tárgyaláshoz 2. és 3. NB. alatt csatolt kivonatok alapján kiderittetett, hogy abban szabálytalanságok fordultak elő, egyes tételek a lapok alján, a vonal alatt más tintával találtatnak bejegyezve és különösen az a két tétel is, mely az állított kölcsönnek alkatrészét képezi, a vonatkozó lapoknak legvégén, utolsó tétel gyanánt a vonal alatt más tintával van beírva; mert másrészről a főkönyv a segédkönyv alapján készülvén, ha a segédkönyv aggályos, maga a főkönvv is hitelességében szenved. (C. 1890. január 14. 1255/1889. sz.)