Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

S4 Kereskedelmi törvény 18. a. hetik a megfigyelésen, minthogy minden kétségen felül áll, hogy az üzleti élet és forgalom a felp. czégében is csak az alp. czégébe is felvett kitételeket veszi figyelembe; még elenyészöbbé válik a két czég közötti eltérés a czégek német szövegénél. (Felp. czégének német szövege: ,.Internationale Transport-Gesellschaft Actiengesellschaft", alp.-é pedig: „Internationale Transport-Actiengesellschaft"), már pedig tefeintve, hogy a nemzetközi forgalomban a felp. nem magyar szövegű czégével szerepel és tekintve, hogy a felp. üzleti forgalmának legnagyobb része a nemzetközi forgalomban német nyelven bonyolódik le: nyilvánvaló, hogy a czégek hasonló voltának kérdésénél a czégek német szövege is döntő szereppel bir. Ezek szerint megállapítható lévén az, hogy az alp. czége a felp. czégéhez oly mérvben hasonló, hogy az üzleti forgalomban a két czég összetévesztésére vezethet, a czégbitorlást megállapítani és alp.-t az ekként bitorolt czég használatától eltiltani kellett. (907. szept. 4. 8. sz.) 18. §. 126. A kereskedelmi jogban megállapított fogalom szerint fióktelep alatt az a hely értendő, ahol a kereskedő a főteleptől függetlenül s önállóan oly kereskedelmi ügyleteket köt, melyek az üzletnek tulajdonképeni tárgyát képezik, vagyis az üzlet czéljának megfelelnek; ha tehát a kereskedőnek kereskedelmi telepétől különböző helyen gyára van, de itt pusztán csak a gyár felszerelésével, nyers anyagok beszerzésével stb. foglalkozik, a gyár helye a fióktelep fogalma alá nem esik. (Budapesti tábla 1892. szeptember 19. 3655. sz.) 127. A fióktelep bejegyzésénél ezen szó „fiókja" mint toldatnak használata meg van engedve. (Budapesti tábla 5950/884.) 128. A „D. Antal serfőzdéje budapesti czég" által X. helyen létesiíett sörraktár a keresk. törvény 18. §-ában meghatározott czégbejegyzési kötelezettség alá esik. (C. 1901. február 19. 164. sz.) 129. A külföldön már bejegyzett egyéni és közkereseti vagy betéti társas czégnek utóbb belföldön felállitott telepeinek bejegyzésére azok a szabályok alkalmazandók, amelyek az ilyen belföldi czégek fióktelepei tekintetében fennállanak. A belföldi bíróság nem jegyezhet be ugyan oly czéget, melynek használata hazai tiltó törvénybe ütközik, ámde a kereskedelmi törvény 11. §-ában föltétlen tilalom nem foglaltatik, mert a 12. §. megengedi, hogy a közkereseti és a betéti társaságok üzletükkel együtt társas czégüket is egyes személyre átruházhassák, az ekként egyes személyre átruházott külföldi társas czég, mint egyéni czég, belföldi fióktelepének bejegvzése tehát törvényes akadályba nem ütközik. (Budapesti tábla 1904. november 29. 3040/904. sz.)