Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 12. §. 25 93. Az 1898: XXIII. t.-cz. értelmében keletkezett, vagy átalakult és a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett hitelszövetkezetek, a czégjegyzék bírósága által a „Központi Értesítődben a szövetkezetekre vonatkozó közzétételekre nézve díjmentességben nem részesülnek. Indokok: Az 1898:XXIII. t.-cz. 47. §-ának 2. a) pontjának az a rendelkezése, mely szerint az ezen törvény értelmében keletkezett s a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett hitelszövetkezetek a czégjegyzék birósága által a szövetkezetekre vonatkozó minden közzétételre nézve bélyeg- és illetékmentesek, mint kedvezményes rendelkezés, szoros magyarázati!. Minthogy tehát a közzétételi (hirdetési) dij sem a bélyeg, sem az illeték fogalma alá nem esik s minthogy a hivatkozott törvény rendelkezése közzétételi dij mentességére kifejezetten ki nem terjed: azt, hogy a hitelszövetkezet a jelzett közzétételi díjmentességben nem részesül, kimondani kellett. (A pécsi kir. ítélőtábla 7. számú polgári határozata.) 12. §. 94. Csőd alatt álló egyén nincs jogosítva fennállott ezégének használatát még az utódlást kifejező záradékkal sem megengedni. (Bpesti T. 601/1878. sz.) 95. A megszűnt közkereseti társas czég bármelyik tagja sem használhatja saját egvéni czégében toldatként az előbbeni megszűnt társas czégct. (C. 1885. jan. 20. 653/1884. sz.) 95/a. Az átruházó régi czég szövege akkor is bejegyzendő az uj czégbirtokos javára, ha utóbbinak csak a gyártelep, üzlet nélkül, adatott át és a régi czég használata időbelileg korlátozva is van. (Bpesti T. 1910. ápr. 13. 987/910. sz.) 96. Az üzlet átruházójával létrejött megállapodás szerint a bejegyeztetni kért czég uj birtokosai jogositvák lévén a régi czéget használni, kétségtelen, hogy az ezen most már az ő rendelkezésük alatt álló czég szövegét a kereskedelmi törvény által megengedett módon meg is változtathatják; minthogy a czégnek bejelentett nj szövege csak annyiban tér el az előbbi czég szövegétől, hogy abba a W. L. név helyett az újonnan belépett társtagok egyikének neve, G. K. vétetett be, az iratokból pedig kitűnik, hogy az eredetileg „Első magyar nap- és esernyőgyár B. és D." czég alatt folytatott ezt az üzletet az „Első magyar nap- és esernyőgyár" jelző megilleti; minthogy végül ezek szerint a bejegyeztetni kért uj czégszöveg a kereskedelmi törvény 13. §-á, valamint a czégvalódiság szempontjából az idézett törvényezikk 11. §-ának is megfelel, folyamodók kérelmének elutasítására tehát törvényes ok fenn nem forog. (C. 1900. november 28. 1361. sz.)