Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 74. §. 207 728. A közkereseti társaság egyik tagja is bir kereseti jogosultsággal a másik tag ellen a társaság javára való kötelezettség teljesitése iránt. (C. 1906. jan. 18. 1453/904. sz. — Azonos: C. 1905. nov. 28. 1453/904.) 729. A közkereseti társasághoz tartozó vagyontárgyak elidegenítése a tagok által büntetendő cselekményt képez. C. 1889. május 22. 3408/89. sz.) 74. §. 730. A versenytilalom megszegésével vádolt czégtag ellen a kereskedelmi törvény 74. §-a alapján inditott keresetnek a közkereseti társaság nevében való folyamatba tételére a többi ezégtagok akkor is jogosultak, ha egyébként a czéget csak az alperesként perbe vont czégtaggal együttesen képviselhetik. Győri T.: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A czégjegyzék kivonat szerint a „nádasdi téglagyár F., S., L. és nejeik" közkereseti társaság tagjai a felperesek és az alperesek; s a czég csakis F. A., S. 1. és L. I. tagok által együttesen képviseltetik olyformán, hogy nyomott vagy előirt czégszöveg alá mindegyikük saját vezetéknevét aláirja. Kétségtelen, hogy a közkereseti társaság és harmadik személyek között indított perben a czég csak a három férfitagja által együttesen képviselve léphet fel mint peres fél; de a jelen ügyben, melynek az a tárg:rTa, hogy a F. A. és neje által megvett ingatlanok a közkereseti társaság javára vásároltaknak mondassanak ki, a négy felperesnek joga volt a keresetnek saját személyükben való beadására; mert F. A.-nak ellentétes érdeke és alperesként perbe vonása kizárja annak lehetőségét, hogy a pert a közkereseti társaság maga inditsa meg. Azon okból tehát, hogy F. A. a saját maga és neje ellen beadott keresethez hozzá nem járult, felperesek keresetükkel el nem utasíthatók. C: hh. (1907. nov. 19. 6661/906. sz.) 731. Felperes a társaság érdekeinek s a kereskedelmi törvény 74., 75. §-ainak világos megsértésével, a társaság bányatelepeinek közelében, a többi tagok beleegyezése nélkül saját részére szabadkutatási jogot szerzett s bányaterületeket haszonbérbe vett s az ekkép szerzett jogait a társaság felhivására is vonakodott a társaságnak átengedni, noha ezen ügyletek világosan a társaság üzletkörébe estek. (G. 1879. június 17. 365. sz.)