Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
200 Kereskedelmi törvény 64. §. 697. Az örökhagyó üzlete kiskorú örökösei által folytattatván, közkereseti társaság csak akkor létesül, ha erre megvan a gyámhatósági jóváhagyás. (C. 1895. január 24. 1406/1893. sz. — Azonos: Bpesti T. 87. jun. 7. 289. sz.) 698. A több éven át közös gazdálkodást folytatott egyének között fennállott társas viszony kereskedelmi üzletek közös folytatását nem czélozván, köztük a közkereseti társas viszonyt meg nem állapítja; s így az egyik tag által elvállalt váltói kötelezettség a másik tagot csak ugy kötelezheti, ha erre megbízást nyert. (C. 1897. jan. 27. 72/1896. sz.) 699. A közkereseti társaság vagyonbeli jogok és kötelezettségek összeségeinek önálló alanya lévén, nyilvánvalóan a jogi személyekkel egy tekintet alá esik. (C. 1900. márcz. 28. G. 63. sz.) 700. Közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös czég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat, már pedig a felek között fennállott viszony ezeknek a kellékeknek felperes előadása szerint sem felelt meg, mert közös czéget a felek nem használtak, hanem az üzlet alperes nevében, kinek nevére az iparengedély felperes előadása szerint szólt, folytattatott, s mert felperes azt, hogy az üzletből eredő kötelezettségek őt is terhelték, maga sem állit.ia, hanem előadása szerint őt egyedül a haszon fele illette annak fejében, hogy az üzlethez szakértelmével és munkájával járult. (C. 1892. május 17. 848/1892. sz. — Azonos: 1808/1897. és 497/1897. sz.) 701. Részvénytársaság is lehet tagja közkereseti társaságnak. C: Téves a királyi Ítélőtábla végzésének indokolásában kifejtett az a jogi álláspont, hogy részvénytársaság nem lehet tagja valamely közkereseti társaságnak. A keresk. törvény 64. §-a értelmében nem feltétele a közkereseti társaság keletkezésének az, hogy kizárólag fizikai személyek folytassanak közös czég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett kereskedelmi üzletet. E szerint, miután a közkereseti társaságnak tagja jogi személy is lehet, mi sem áll útjában annak, hogy annak tagja egy részvénytársaság is legyen, mely mint ilyen, önálló jogalanyisággal biró jogi személynek tekintendő. Habár a keresk. törvény több rendelkezésénél a közkereseti társaság tagjainak személyes ténykedéséről tesz említést, önként értetődik, hogy amennyiben a közkereseti társaságnak egy tagja