Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

19G Kereskedelmi törvény 62—63. §. egymásnak, amelyek kezükhöz befolytak és amelyeket ők teljesítettek; ez a körülmény azonban nem zárhatja ki azt, hogy az egyesület mindazon tagjai, akik pénzeket tényleg felvettek és kiadásokat teljesítettek, saját pénzkezelésükről külön számolni ne tartozzanak, tekintet nélkül arra, hogy a másik számadásra köteles társtag ebheli kötelezettségének eleget tett-e vagy sem? (C. 1900. április 18. 54. sz.) 686. Az alkalmi egyesüelt tagjai között az alkalmi egyesület megszüntetésével felmerült s a közös üzletből eredt vitás kérdések megoldása az alkalmi egyesület keretében előfordult bevételi és kiadási tételeknek az időnként netán történt részleges leszámolásának ismerése alapján foglalt csak helyt. (Curia 1897. október 27. G. 247. sz.) 687. Az a körülmény, hogy a felperes keresetében nem adta elő, hogy az alkalmi egyesületbe annak tagjai külön-külön mily értéket adtak be, s azok külön-külön mily ügyleteket kötöttek s kezeikhez külön-külön mily összegek és értékek folytak be, — nem akadályozza egyéb törvényes feltételek fenforgása esetében a felhívott alperesek számadási kötelezettségének megállapítását. Tsz.: Az alkalmi egyesületnek 1893. márczius végén történt megalakulását és 1893. június havában történt felbomlását a felhivottak mint annak résztvevői beismerték. .X Y. tanuknak vallomásával pedig beigazolást nyert az, hogy az üzlet vezetésében, a gabcnanemüek bevásárlásában, a fizetések teljesítésében stb. a felhívottak mindegyike külön-külön személyesen részt vett; miből okszerűen a keresk. törvény 62. §-ából is következik, hogy a felhívottak mindegyike emez üzleti ténykedésükről számot adni nem tartoznak stb. ítélőtábla: Tekintettel arra, hogy a felperes keresetében nem adta elő, hogy a közte s az alperesek között fennállott alkalmi egyesületbe annak tagjai külön-külön mily értéket adtak be s azok külön-külön mily eladási és vételi ügyleteket kötöttek és kezeikhez külön-külön u Jy összegek és értékek folytak be, ennek hiányában pedig nem állapitható meg, hogy a peres felek különkülön mely ügyletekért felelősek s mily összegekről tartoznak számolni1? s a kereset nem nyújt alapot arra, hogy az alperesek külön-külön a számadás be nem terjesztése esetén az 1881. évi LIX. t.-czikk 82. §-ának megfelelően mely összegben lennének marasztalandók, s tekintettel arra, hogy az 1881: LIX. törvényczikk 81. és 82. §-ai egybevetett tartalma szerint a felhívási számadási perekben a számadási kötelezettség is csak abban az esetben állapitható meg, ha a kereset alapot nyújt arra, 'hogy a felhívott tagok a számadás be nem adása esetén á felhívó részéről a felszámított összegben elmarasztalhatok legyenek, ez az eset;