Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 62—63. §. 197 pedig1 fenn nem forog, alpereseket számadástételre kötelezni nem lehetett stb. C: A másodbiróság végzését megváltoztatni és az alpereseket számadásra kötelezni azért kellett, mert felperes keresetében felszámította azt az összeget, melyben alpereseket elmarasztaltatni kérte arra az esetre, ha a számadásokat elő nem terjesztenék; minthogy ebben a kérelemben egyetemleges marasztalási kérelem nem foglaltatik, ez ugy értendő, hogy alp.-ek a számadásnak akár valamennyiük, akár egyik vagy másik részéről elő nem terjesztése esetében a felszámított összegben egyenlő arányban marasztaltassanak; felperes keresete ezek szerint a törvényes követelményeknek megfelelő lévén, alperesek számadási kötelezettségének megállapítását a másodbiróság által felhozott körülmény nem akadályozza stb. (1900. február 28. 1450/1899. sz. — Azonos: 1759/1890. sz.) 688. A közös üzlet folytatása alatt a társak egyike által üzleti czélokra kiállított s általa beváltott váltó értékét, az üzleti viszony megszüntetése után a többiek ellen sikeresen érvényesítheti. (Curia 1895. szeptember 18. 756/1894. sz.) 689. Az alkalmi egyesülés mindegyik tagjának meg van adva az a jog, hogy az üzletet vezetett tagtárstól önállóan és a többi társaktól függetlenül számadást követelhessen. A közös jog érvényesítésére a jogosítottak bármelyike megteheti a szükséges lépéseket és őt a társak egyikéneik tétlensége jogának érvényesítésében nem gátolhatja. Az, hogy a perben nem álló társ is kötött az egyesülés részére ügyleteket, szedett bevételeket és tett kiadásokat, csak azt vonja maga után, hogy tagtársai őt számadás előterjesztésére szintén kötelezhetik, de nem akadályozza a perbe vont társat abban, hogy a saját eljárásáról számot adjon. (1875. évi XXXVII. t.-cz. 62. §.) (Győri T. 1897. márcz. 11. G. II. 9. sz.) Azonos: Bpesti T. 4323/1887. sz. 690. Alkalmi egyesület csak a tagok személyében perelhető. (Bpesti T. 4130/79. sz.) 691. Alkalmi egyesülés felbontása, illetőleg az azt létesített szerződés bírói megszüntetése iránt indított per nem a Kt., hanem mindannyiszor az általános magánjog elvei szerint bírálandó el, tehát pl. erdélyi peresetre nézve az osztrák polgári törvénykönyv alapjáról. (C. 1885. jan. 16. 734/84. sz.) 692. Alkalmi egyesületből származó per a királyi törvényszék hatásköréhez tartozik ugyan, de ez nem bir kivételes ügvbirósággal. (C. 1894. febr. 16. 56/1894. sz.)