Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
Kereskedelmi törvény 62—63. §. 195 van, a felperes által előterjesztett számadást helyesnek el nem ismerné, ő tartozik az egész üzlet eredményét előtüntető számadást a perben előterjeszteni. (1898. szeptember 22. 477. sz. — Azonos: 1725/1890., 990/1891., 1122/1892. sz.) 683. Az alkalmi egyesületben volt társak közül az egyik üzlettárs saját ügykezeléséről köteles számadását meg nem tagadhatja azon az alapon, hogy az üzleti könyvek a másik üzlettárs birtokában vannak. C: A másodbiróság helyesen fejtette ki azt, hogy a felhívott a közös sertésüzletre nézve saját ügykezeléséről üzlettársának, felhivónak számadási kötelezettséggel tartozik, ennélfogva a felhivott ebbeli kötelezettségének teljesitését a perben általa vitatott azon körülménynél fogva, hogy a közös üzleti könyvek jelenleg nem az ő, hanem a felhivónak a birtokában vannak, nem kifogásolhatja azért, mert eltekintve attól, hogy a felhivó válasziratában a nála levő összes üzleti könyveket a számadás összeállítása czéljából a felhivott rendelkezésére bocsátani késznek nyilatkozott, a számadásra kötelezett irányában a számadási kötelezettség ni( gállapitása sem tehető függővé annak előzetes eldöntésétől, hogy az általa előterjesztendő számadás tételeit igazoló adatok az ő birtokában vannak-e? (1899. október 25. 814/1899. sz.) 684. Alkalmi egyesületben a számadás a társas viszony í'entartására nézve kikötött időtartam letelte előtt is követelhető, ha megállapítható, hogy a felek a társas viszonyt megszüntették. C: Félhivött kijelentette, hogy a szerinte még el nem adott székfü felerészét kész a felhivónak természetben kiadni, felhivó pedig szintén kijelentette, hogy a még meglevő székfü felerészét kész természetben elfogadni. Peres feleknek ebből a kölcsönös kijelentéséből önként következik, hogy a keresetben érintett székfüre vonatkozólag köztük létrejött A) alatti szerződést továbbra egyik peres fél sem kívánja fen tartani. Minthogy pedig a felhívási keresetnek 1897. szeptember ö-ikán történt beadásától a peres feleknek érintett kijelentéséig lefolyt idő hosszabb tartamára való tekintettel alaposan feltehető, hogy időközben el is mult az az idő, amely alatt az alkalmi egyesiilés tárgyát képező ügyletek lebonyolítása a felek szerződési akarata szerint czéloztatik, s igy amennyiben alperes a székfüvet időközben még nem értékesítette volna, felhivó alperes az esetleg még el nem adott mennyiségnek értékesítését bevárni nem tartozik: ieihivónak számadás előterjesztése iránti kérelme immár idóelőttinek nem tekinthető. (1899. május 12. 173. sz.) 085. Az alkalmi egyesületnek tagjai a dolog természete szerint csak azokról a bevételekről és kiadásokról számolhatnak el 13*
