Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 62—63. §. 193tól rendszerint egyenlő mértékben követelhet megtérítést és az a hiány, ami valamelyik adóstárstól be nem hajtható, a többi adóstársat egyenlő mértékben terheli; de a kereskedelmi törvény 62. §-a is azt rendeli, hogy alkalmi egyesületeknél más megállapodás hiányában a tagok egyenlő mértékben járulnak a közös vállalathoz, a nyereség- és veszteségben fejenkint osztoznak; már pedig a jelen esetben a tagok abban állapodtak meg, hogy a közös jogok- és kötelezettségekben felperes 2/s és a többi hat tag Vs—1/s arányban részesül; ennek a megállapodásnak tehát az felel meg, hogy ha valamelyik tag a jog- vagy kötelezettségben nem részesülhet, az osztozás vagy hozzájárulás az eredeti megállapodás arányában történjék, vagyis a kiesett tag joga és kötelezettsége az eredeti arányban megosztanék; ebben az esetben tehát a jogtalan gazdagodás szabályai alkalmazást nem nyerhetnek. (1902. október 2. G. 133. sz.) 678. A feloszlott alkalmi egyesülés tagjainak, a feloszlott alkalmi egyesülés kétségtelenül közös jellegű könyveinek megtekinthetése és használhatása végett nincs joguk, hogy azok letétbe helyezését kérelmezzék. C: A kereskedelmi törvény 120. §-a szerint n feloszlott közkereseti társaság könyvei és egyéb iratai megőrzés végett valamelyik társtagnak vagy egy harmadik személynek adatnak át. Ha a tagok a választás iránt meg nem egyezhetnek, a könyvek és iratok gondviselőjét, a felek valamelyikének indítványára, az illetékes törvényszék nevezi ki és a társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat azontúl is megtekinthetik és használhatják. Felpereseknek tehát, mint a feloszlott alkalmi egyesülés tagjainak, az idézett törvényszakaszból vont joghasonszerüségnél fogva csak ahhoz lehetne joguk, hogy a feloszlott alkalmi egyesülés kétségtelenül közös jellegű könyveinek a kereskedelmi törvény 120. §-a értelmében leendő megőrzése, következőleg azoknak általuk való megtekinthetése és használhatása végett, minthogy azokat alperes beismerten magánál visszatartja, alperes ellen az idézett 120. §. értelmében fellépjenek, mely igény érvényesítése a kereskedelmi eljárás 43. §-a szerint különben is perenkivüli útra tartozik. Ahhoz azonban felpereseknek nincs joguk, hogy a szóban levő üzleti könyveknek általuk való megtekinthetése és használhatása végett azok a kereset kifejezett kérelme szerint birói letétbe helyeztessenek, mert az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó helyes indokainál fogva az ilyen könyvek birói letét tárgyául nem szolgálhatnak, de másrészt a bíróságnak az sem lehet feladata, hogy az ilyen könyveket irattárában gondviselje és az érdekelt feleknek az ezen könyvek megtekintése és használása körüli ténykedéseit felelősség terhével ellenőrizze. (1903. január 16. 406/1902. sz.) Döntvény [II. 13