Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

12 Kereskedelmi törvény 9. §. 9. §. 38. A keresk. törvény 9. §-a csakis a bejegyzésnek harmadik személyek iránti hatályáról intézkedik, az itt fennforgó kérdést azonban, t. i. hogy minő hatálya van a bejegyzésnek a bejelentő félre, illetve azon félre, kinek nyilatkozata alapján a bejegyzésnek törvény szerint történnie kellett, az idézett törvényszakasz nem érinti; erre nézve pedig oly nyilatkozat alapján, amelyet nem tett, reá kötelezettség nem hárítható. (C. 1887. április 27. 322. sz.) 39. Az eredetileg érvénytelen bejegyzés, ha az érdekelteknek nyilt vagy hallgatag hozzájárulásával később meg nem erősíttetik, érvényessé huzamosb idő lefolyása által sem válik. (C. 1887. április 27. 322. sz.) 40. A czégjegyzékbe a bejelentésre jogosítottak által törvényes alakban tett nyilatkozatok alapján tények lévén bejegyzendők, a bejegyzés és annak közzététele a jogositott nyilatkozatának és a ténynek létezését nem helyettesíti. (C. 1887. április 27. 322. sz.) 41. Ha a czégjegyzékben a bemutatott jegyzőkönyv tartalmától eltérőleg tévesen az arra jogositott ezégtag helyett a másik ezégtag tüntettetett ki czégjegyzésre jogosultnak, akkor a czéget a tévesen czégjegyzőnek kitüntetett ezégtag aláírása csak ugy kötelezi, ha a kötelezettség még a bejegyzés előtt keletkezett. (C. 1899. november 21. 837. sz.) 42. A kereskedői czég egyik főrendeltetése az lévén, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett czéggel összeköttetésbe lépnek — alkalom nyujtassék arra, hogy a czégjegyzékből és a bejegyzés alapjául szolgált iratokból megbízható módon tájékozást szerezhessenek az iránt, hogy a czégnek, melylyel összeköttetésbe lépni szándékoznak, ki a tulajdonosa: valamely bejegyzett czég ezégjegyzékében olyanul bevezetett tulajdonosának jóhiszemű hitelezőivel szemben annak bizonyítása, miszerint valósággal nem a ízégbe jegyzési iratok alapján ilyenül a czég jegyzékbe bevezetett személy, hanem más a tulajdonosa, egyáltalában meg nem engedhető s a jóhiszemű hitelezők irányában a czég tulajdonosának feltétlenül az tartandó, ki mint olyan a czégjegyzékben bejegyezve találtatik. (C. 1893. szeptember 21. 778. sz.) 43. Csak azon czég tekinthető jogi személynek, mely törvényszékileg bejegyeztetett. A be nem jegyzett czég által szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek nem a czéget mint ilyent, hanem csak a be nem jegyzett czég tagjait illetik, illetve terhelik. (C. J905. április 4. 902/1904. sz.)