Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 10. §. 13 HARMADIK CZIM. Kereskedelmi czégek. 10. §• 44. Az a körülmény, hogy a kötelezettségvállalás a czég nevében még oly időben történt, amelyben az bejegyezve nem volt, az utóbb bejegyzett ezéget feltétlenül kötelezi, lia csak nem vitás, hogy a ezég a kötelezés idejében tényleg még nem létezett. (C. 1899. február 9. 47/1899. sz.) 45. A nem a czégjegyzés értelmében történt aláírás is kötelezi a ezéget, ha bizonyittatik, hogy a czégjegyzésre jogosított tagtól származik az aláírás. (C. 1269/1892.) 46. A színleges czég alatt tett megrendelésért az üzlet tény leges tulajdonosa felelős. (C. 1505/1891.) 47. Ha valamely czégnek két tagja csak együttes czégjegyzésre van jogosítva, mégis egyik tagnak az a ténye, melylyel valamely ügyletet stornírozott, a ezéget joghatályosan kötelezi. (C. 1904. október 2G. 1392/93. sz.) 48. Valamely hirlap kiadóhivatala nem bejegyzett czég s igy önálló actoratusi joga nincs. (C. 1895. október 24. 1182/94. sz.) 49. Az egyéni czégért vállalt kezesség, az ebből a czégből később alakult társas czég kötelezettségeire ki nem terjeszthető. (C. 3898. deczember 9. 1166/98. sz.) 50. A bejegyzett kereskedő, valamint czégaláirásánál, ugy czégtábláján és hirdetményein s illetve nyomtatványain is bejegyzett czégét köteles használni, miért is meg nem felelő czégtábla s nyomtatvány használatától pénzbírság terhe alatt eltiltandó. (Budapesti tábla 1900. július 6. 1860. sz.) 51. A kereskedelmi törvény egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a kereskedő, akinek bár ugyanazon helységben, de különböző helyeken több telepe van, azok megjelölésére különböző czégeket használjon. (Budapesti tábla 1899. április 27. 1903. sz.) 52. A czégnek a kereskedelmi törvény 10. §-ában foglalt meghatározása által ki van zárva, hogy a kereskedő vagy keresk. társaság annyi különböző ezéget jegyeztessen be, ahány külön üzlettel foglalkozik. (Budapesti tábla 1900. decz. 19. 3569. sz.1) ') Az ujabban követett gyakorlatiban! a czégvalódiság elvének megfelelő ez a jog' álláspont érvényesül.