Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
160 1884: XVII. t.-cz. 92—94. 8. ezt az eljárását ilyennek, kitűnik abból is, hogy az 1895. évben történt ezt az eljárását az alp. a felp.-nek csak 1897. július 6-án történt elbocsátása előtt soha nem kifogásolta annak daczára, hogy erről a fent emiitett igazgatósági határozat, de minden rendes üzletkezelés mellett is köteles ellenőrzés folytán már jóval előbb tudomást kellett szereznie. Ami végül az alp. által felhozott azt a körülményt illeti, hogy felp. a társulati alkalmazottak részére az 1896. évi augusztus 22—25-én folytatólag megtartott igazgatósági ülésen megszavazott jutalékot már 1896. év végén fizette ki, holott azt csak az üzleti év végén, mely pedig az alapszabályok 33. §-a értelmében csak 1897. deczember 31-én járt le, volt volna jogosítva kiutalványozni, felp.-nek ezt a panaszolt eljárását sem fogadhatta el a G. azonnali elbocsátására jogos okul szolgáltató visszaélésnek, mert egyrészt ezáltal az alp.nek erről a fentiekből kifolyólag már előbb tudomása lévén, megállapítható, hogy ezt maga az alp. sem tekintette ilyen az 1884. évi XVII. t.-cz. 94. §-ának tekintete alá eső visszaélésnek. Mindezekből folyóan tehát alp. nem lévén jogosítva felp. szerződésbeli igényeire való tekintet nélkül szolgálatából azonnal elbocsátani, felp. jogosan követelheti a neki szerződésileg biztosított 30.000 korona végkielégítési összeget, miért is abbeli kereseti igényét, a már felvett 6000 K leszámításával a kereseti 24.000 K megállapítani kellett. Az alp. viszonköveteléséből a fogyasztási áruk vételárán és biztosítási dij czimén követelt 875 K 60 fillér jogerősen megítéltetvén, az igazgatósági épületbe beépített istálló és tyukudvarra fordított 2000 K, továbbá a fogyasztási áruraktár szabálytalan kezeléséből származott kár fejében követelt 6000 K és végül a G. L. nek illetéktelenül fizetett 300 K visszatérítése iránt támasztott viszonkövetelésekkel pedig az alp. jogerősen elutasittatván — ezzel csakis .a fürdőház czéljaira odaajándékozott 4013 K 94 fillér és az alkalmazottaknak kiutalt 2620 K iránti követelés igényel elbiráKst. A fürdőház költségeire odaajándékozott 4013 K 94 üHér összeget a másodbiróság helyesen állapította meg a felp.-el szemben, mert felp. ezt az összeget hatáskörének túllépésével ajándékozván oda az alp. társulattól külön álló jogi személyiségeknek, t. í. a társládának, ezt az alperes vagyonából így jogtalanul elvont összeget az alp.-nek megtéríteni annál inkább tartozik, mert nem mutatta ki, hogy a kórház igy a társláda tulajdonához tartozik s igy a kórhoz czéljaira. megszavazott összeg is a társládának szavaztatott meg, sem azt nem igazolta, hogy alp. társaságnak az összeg megszavazásakor tudomása volt annak akképen leendő felosztásáról. (1903. okt. 21. 3105/902.) V. ö. G. 1901. márcz. 27. I. G. 92/900. 587 a. Ha a főnök az alkalmazott visszaéléseiről történt értesülése után kész volt a felmondási időre járó fizetését kiadni, ezen az alapon nem vitathatja, hogy felmondás nélkül joffosan bocsátotta el őt. (C. 1910. ápr. 14. 121/910.)
