Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 1C1 588. A szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a felp. által letett óvadék a szerződés minden po.ntja pontos betartásának biztositékául adatik, helyesen Aonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy felp. nem csupán a szolgálati viszony tényleges tartama alatt az alp.-nek esetleg okozott károkért — amint azt felp. vitatja, — hanem mindazon károkért felelős, amelyeket jogtalanul s idő előtt történt kilépése által az aln.-nek okozott, és helyesen mondotta ki, hogy e kárigény megállapításáig alp. az óvadékra megtartási joggal bir, végül arra való tekintette], hogy a szerződésileg kikötött határidő letelte előtt nem állapitható meg, vájjon az idő előtt történt jogtalan kilépés folytán alp. a kikötött határidő alatt előállliató összes eshetőségek figyelembevételével általában károsodott-e, s mily mérvben — helyesen döntött akként, hogy felp.-nek az óvadék visszaadása iránt előterjesztett kereseti kérelme 1910. febr. hó vége előtt időelőtti. (C. 1907. január 24. II. G. 172/1906. sz.) 589. A szolgálati viszonyban adott cautio az utóbb keletkezett adásvételi viszonyból származott követelésekre kifejezett hozzájárulás nélkül akkor sem forditható, ha ezen ujabb viszony tartama alatt is benhagyatott az. (Curia 905. nov. 27. 1653/904.) 590. Jogos elbocsáttatása esetéi. az alkalmazott nem tarthat igényt a nyugdíjazásának esetére történt, de stuiüirozott biztosítási ügyletből kifolyólag a biztosító társaság által a szolgálatadónak visszafizetett díjösszegekre. C: Felperes az imént emiitett 542 frt 05 krbol 33 frt 7 kr. és kamatára azért tarthat igényt, mivel az összeg i 31.642. .sz. a. kiállított annak a biztositási kötvénynek képezi viss: iváltási árát, melyet mint szerződő fél az alperes r. társaság kötött nyugdíjkedvezményként a nála könyvelőként szolgálatban álh' ' ; peres javára a biztosítótársasággal. Maga az a biztositási összeg, nint nyugdijtpótló javadalmazás, azonban rendeltetéséhez képest a valódiságára nézve kétségbe nem vont 7. sz. alattiban foglalt igazgatósági határozat helyes értelme szerint nyilván csak abban az esetben illette volna meg a felperest, esetleg örököseit, ha felperes az alperesnél haláláig elfoglalt szolgálatát 55. évéig vagy netán korábban bekövetkező haláláig, esetleg rokkantságáig hűsegesén betölti, s azt korábban sem önként el nem hagyja, sem olyan magatartást, mely a szolgálatadó alperest a szolgálati viszo korábbi felbontására feljogosítja, nem tanúsít; ámde a per adat-ú a szolgálatadó irányábani köteles hűségnek minden esetre olyan súlyos megszegését és a szolgálatadó alperes bizalmával való oly nemű visszaélést képez, hogy ez a\ körülmény kétségkívül jogot adott az alperesnek arra, hogy felperest a szolgálatból azonnal eltávolithassa, s tőle mint érdemetlentől a részére az előrebocsátottak értelmében megkötött biztosítás által nyújtani kívánt kedvezményt elvonja. — Következéskép alperes ;• Döntvénytár III. 11