Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 7. §. 9 czéget másra át nem ruházhatja, abba társtagot fel nem vehet és hogy nevezett a czéget csak L893. deczember 31-ig használhatja, hely nem adatik, mert ily rendelkezés sem a keresk. törvény, sem a czégjegyzékek vezetése tárgyában kibocsátott rendeletben nem gyökeredzik ilyen, a felek közti szerződési viszonyon alapuló korlátozás a czégjíjgyzékben ki nem tüntethető. Mert a czégjegyzék rendeltetésénél fogva abba csak a nyilvánosságra tartozó adatok veendők fel, ezek közé azonban a szerződő feleknek a szerződésben csupán egymás irányában foglalt kikötéseik nem sorolhatók. (Budapesti tábla 1893. június 3. 2101. sz.) 33. Az 1898 :IV. t.-cz. értelmében a törvényszéki czégjegyzések szövegében a község hivatalos nevének használata és pedig azon írásmód szerint, mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik, kötelező lévén, nyilvánvaló, hogy a más nyelvű czég szövegében is csak a községnek hivatalos neve használható. Temesvári T.: A kereskedelmi czégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos az 1907. január 9-én, 22. sz. a. kelt előterjesztésben azt a kifogást terjesztette elő, hogy a verseczi szerb bank részv. társ. szerb nyelvű czégében a helységnév akként jelöltessék meg, amint az az 1898 :IV. t.-czikkben hivatalosan meg van állapítva. A miniszteri biztosnak emez előterjesztésére az elsőbiróság azon indokolással, hogy miután a részvénytársaságnak czégébeni előforduló hivatalos helységnév sem az elnevezésben, sem az Írásmódban meg nem változtatható, az 1907. évi január 13-iki keletű és 538. számú végzésével el is rendelte, hogy a helységnév hivatalos neve (verseczi) a .szerb czégszövegben felvétessék, a részvénytársaság azonban az eljárt kir. tsz.-nek a fentebbi végzésben foglalt meghagyását nem hajtotta helyesen végre, mert a helyett, hogy a szerb czégben a helységnevet megváltoztatta volna, az egész szerb czégszöveget ugy, ahogy az eredetileg bejegyezve volt, zárjelbe tette. Minthogy pedig a községek hivatalos nevének használata, az 1898: IV. t.-cz. 5. §-a legutolsó bekezdésének rendelkezése szerint a törvényszéki czégbejegyzések szövegében is kötelező és az ettől eltérő más nyelvű elnevezés, ugyanezen törvényszakasz világos rendelkezése értelmében, csak zárjelben tüntethető fel, a verseczi szerb bank részv. társaság szerb czégében az 1907. évi február 17-iki közgyűlési határozat alapján eszközölt módosítás azonban a fentebb idézett törvény rendelkezéseinek meg nem felel, ugyanazért a nevezett részvénytársaság az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a czég szerb szövegének törvényszerű módosítására utasítandó volt. C: A másodbiróság végzését hh. indokolása alapján és azért, mert az 1898:IV. t.-cz. értelmében a törvényszéki czégjegyzések szövegében a község hivatalos nevének használata és pedig azon Írásmód szerint, amint az az országos községi törzskönyvben vezettetik, kötelező lévén, nyilvánvaló, hogy a más nyelvű czég szövegében is csak a községnek hivatalos neve használható és mert az idézett t.-cz. 5. §-ának az a rendelkezése, hogy a község hivatalos neve mellett az