Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

s Kereskedelmi törvény 7. §. gált iratokból teljesen megbízható módon tájékozást nyerjenek az iránt: hogy az illető ezégnek ki a tulajdonosa. (C. 1803. szeptember 21. 778. sz.) 30. A bejegyzést eszközlő bíróságnak az a tévedése, hogy a!perest a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, a szerződés érvényes ségére befolyással nem bírhat, mert alperes az általa a bejegyzés kérésekor előterjesztett és nyilvánosságra bocsátott adatok szerint már a szerződés megkötésekor is tényleg ugyanazzal a jelleggel és szervezetiéi bírt, s következőleg a vele szerződő feleknek ugyanoly nemű biztosítékokat nyújtott, amelylyel bir s a minőket nyújt jelenleg; s mert amennyiben felperes erről magának a szerződés megkötésekor a czégjegyzék kiegészítő részét képező nyilvános adatokból meggyőződést nem szerzett, ezért alperes felelősséggel nem tartozik. (C. 1893. május 9. 1798/1892. sz.) 31. A hivatalból beszerzett czégiratokból ugyanis kitűnik, hogy a jelzett átvezetés, illetve czégvezetői bejegyzés H. Ármin kérelmére három tanú által kiállított oly tartalmú nyilatkozat alajrján eszközöltetett, mely szerint néhai H. Jakab halála előtt azon akaratát jelenté ki, hogy üzlete halála után három évig, az ügyletek lebonyolításáig, az eddigi czég alatt fennmaradjon s azt fia, H. Ármin és özvegye együttesen vezessék. Nyilvánvaló, hogy ez alapon a czégbejegyzést a keresk. törvény s a czégjegyzékek berendezését és vezetését szabályozó miniszteri rendelet értelmében nem lett volna szabad megengedni, nem különösen az akkoriban már életben sem volt H. Jakabot, mint czégbirtokost, H. Ármint pedig, mint az általa kirendelt ezégvezetőt bejegyezni; mert a ezégvezetési felhatalmazás a kert sic törvény 41. §-a szerint a főnök által személyesen vagy hitelesített alakban jelentendő be, mi a fentebbiek szerint nem történt s H. Jakabnak már előbb közbejött halála miatt nem is történhetett, s mert ezenfelül a H. Ármin bejelentéséhez csatolt magánbizony itvány szerint is néhai H. Jakabnak állítólagos nyilatkozata ezégvezetési felhatalmazást nem foglal magában, már pedig a czégjegyzékek vezetésére hivatott bíróság csak a jogosítottak által törvényes alakban kitett nyilatkozaton alapuló tényeket jegyezhet be, ezeknek nem létezését nem helyettesitheti s a nem létező tényeket közhitelesség és nyilvánosság jellegével fel nem ruházhatja; a fennforgó esetben tehát hiányozván a főnöknek, a kereskedelmi czég tulajdonosának a ezégvezetési felhatalmazást bejelentő nyilatkozata és így a ezégvezetési jogosultságnak a czégjegyzékbe történt bejegyzése a valóságnak meg nem felelvén, ez törvényes erővel nem bir. (C. 1887. április 27. 322. sz.) 32. Folyamodók azon kérelmének, hogy az átvezetett czégnél azon körülmény is hejegyeztessék, hogy R. M. czégbirtokos a jelenlegi