Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

140 Kereskedelmi törvény 58. §. javára vagyoni előnynek biztosítását az állásánál fogva köteles tisztesség: szempontjából nem fogadhat el s az ily ténykedés jogilag tiltott és az erkölcsfogalmakba ütköző dolog, mely a biróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául el nem fogadható. (C. 1899. szept. 30. G. 297. sz. Azonos 902/1899. sz.) 530. Az ipartörvény 71. §-a második részének e) pontja nem nyerhet akkor alkalmazást, ha magának az illető iparosnak törvény- vagy szerződésellenes ténykedése veszélyezteti a tanoncz életét vagy egészségét, hanem csak akkor, ha az a veszély magából a kiképzés tárgyát tevő iparág minőségéből a tanonczra ennek személyes állapotánál fogva háramolhatik. (Curia 1899. június 10. G. 157. sz.) 531. A főnök kártérítéssel tartozik a tanonczát munka közben ért baleset következményeiért. [I. T. 64. §.] (C. 1900. deczember 28. 4404. sz.) 532. Tekintve, hogy a kereseti követelés oly szabályzati tervezet díjazására irányul, mely tárgyánál fogva az iparhatóságnak az iparosok között fentartandó rendre irányuló működését támogatni és a hatóságokat az iparügy tekintetében kellően tájékoztatni volt hivatva s ekként már az 1884:XVII. .-cz. 126. §-ánál fogva is az ipartestület törvényszerű feladatát képezte: az ipartestületi elnöknek, erre vonatkozó közgyűlési határozat hiányában is nemcsak jogában, de kötelességében állott az iparhatóság által kivánt támogatás végett szükséges lépéseket megtenni s a felperest mint a társulat ügyészét, a kivánt tervezet elkészítésével megbízni, miért is az ipartestület e tervezet megfelelő díjazására kötelezendő. (Curia 1895. október 30. G. 66. sz.) 58. § * 533. Az önérzetében a főnök részéről sértett üzletvezető szolgálatának elhagyása kényszer alatt történtnek tekintendő. C: Felperes üzletvezetői állásából jogtalan kiüldözése okából történt kilépése folytán azt a 2500 frt kötbért vette követelésbe, mely részére az esetre biztosíttatott, ha ok nélkül idő előtt elboosáttatik. Ilyen elbocsátásnak minősítette a Curia a szolgálatadónak azt az eljárását, melylyel a határozott hatáskörrel szerződtetett üzletvezetőt hatáskörében nem csupán korlátozta, hanem abból kimozdította s helyzetét abban a gyárban, melynek vezetésére és kezelésére szerződésileg hivatva volt, lehetetlenné tette az által, hogy a pénztár kezelését s a műszaki vezetést más-más egyénekre bizta s ez által a forma szerinti eljárás helyett oda törekedett, hogy az önérzetében sértett *) Az 58.. 59. §§. helyett most aa 1884 : XVII. t.-cz. 94—97. §-a irányadó.