Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 57. §. 133 509. A felmondási időre járó díjazás a segédet nem kártérítés, hanem törvénynél fogva illetvén, az a körülmény, hogy a főnök hívására vissza nem jön, vagy máshová szegődik el, nem érintheti ehbeli jogát — mert az ipartörvény 97. §-a szerint a segédnek igénye lévén még a kilépés előtt, a felmondási időre járó illetményét követelni, a kilépés után előállott tények nem lehetnek befolyással eme törvényes igényének megállapítására. (Curia 1896. okt.' 22. 906/896. sz. Azonos: C. 335/894., 335/893., 452/891., 1001/883. sz. V. ö. fentebb: C. 1119/907. sz.) 510. A nyereségre dolgozó munkásoknak biztosított bérminimum is oly fix fizetésnek tekintendő, mely a felmondási időre járó kártérítési összeg meghatározásának alapul szolgál. Curia: Az alperes részvénytársaságnál mesteri minőségben alkalmazott iparossegédek, milyen felperes is volt, négyhetenkint 175 frt, illetve heten kint körülbelül 40 frt tetszés szerinti hetenkinti vagy kéthetenkinti részletekben felvehető előleget minden körülmények között megkapván és megtarthatván, ezek az előlegek fix fizetés természetével biroknak tekintendők és igy ez alapon az elsőbiróság helyesen állapította meg azt is, hogy felperes alperes részvénytársaságnál legalább is havi 160 frt fizetés mellett volt alkalmazva. (1899. október 10. 1063/899. sz.) 511. Az arra alapított panasz, hogy az ipartörvény 97. §-ának rendelkezése a főnöknek kötelezettségét segédje irányában ennek bére s egyéb illetményeinek kiszolgáltatása iránt a felmondási határidő eltelte előtt való elbocsáttatás esetére állapítván meg, az nem nyerhet alkalmazást a fenforgó esetben, amidőn a felmondás szerződés szerint eleve ki lett zárva, szintén alaptalan, mert a jelen esetben pusztán az képezvén megbirálás tárgyát, hogy az alperesnek joga van-e a szolgálati szerződés alapján természetben birt lakást a szolgálati viszonynak a főnök részéről történt megszüntetése után továbbra is használni, a felebbezési bíróság e kérdést annak a jogszabálynak alkalmazásával döntötte el, hogy a szolgálati szerződési viszonyt a főnök netáni kártérítési kötelezettsége mellett megszüntetvén, ennek következményeként a segéd a természetben élvezett illetményeknek kiszolgáltatását a szolgálati viszonynak megszüntetése után már nem követelheti. Ez által pedig jogszabályt nem sértett meg. (C. 1897. június 4. G. 189. sz.) 512. Felmondás esetében próbaidőn belül is a kártérítést a fizetés egyenértéke képezi. (C. 1894. április 22. 439/93. sz. — Azonos: C. 1541. és 1316/92. sz.)