Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
Kereskedelmi tömény 5., 7. §. 7 5. §. 21. A keresk. törvény 5. §-a kimondja ugyan, liojry a keresk. törvénynek a kereskedői ezekekre, a könyv- és a czégvezetésre vonatkozó intézkedései nem alkalmazhatók a kufárokra, hár zalókra, zsibárusokra, korcsmarosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra és olyan más iparosokra, kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, de ezzel az intézkedésével csak a ezégbejegyzésre és a könyvek vezetésére vonatkozó kötelezettség alól menti fel a törvény az illetőket: arra nézve azonban, hogy a szatócsok ne legyenek kereskedőknek tekintendők, a keresk. törvény 5. §-a az általános szabáívok alól kivételt meg nem állapit. (Győri tábla 1899. szeptember b. G. II. 41. sz.) 25. A keresk. törvény 5. §-a olyan korcsmárosok tekintetében, kiknek üzlete a kisipar kínéi meg nem haladja, csupán a kereskedelmi ezégekre, a könyvekre és a czégvezetésre nézve álla pit meg az általános szabályoktól (16., 25., 37. §.) eltérő megszorításokat, egyebekben azonban azoknak a keresk. 1 örvény 258. §. !. pontjának a 3. §-al való összefoglalásából következő a korcsmárosnak kereskedői minősegét nem érinti. (G. 1892. jnuius 12. 763. szám.) ! * = Azonos: K. és V. tsz. 8350/95. 26. Az a kérdés, hogy üzlete a kisipar körét meghaladja-e, közömbös annak kereskedői minőségének megállapításánál, aki kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, mert ez a keresk. törvény 3. §-a értelmében feltétlenül kereskedőnek tekintendő. (C. 1898. október 21. 5922. sz.) 27. Gőzerőre berendezett iparvállalatnál önkényt értetik, hogv az a kisipar körét meghaladja. (Győri T. 1900. okt. 22. G. II. 46. sz.) '== Azonos: Győri T. II. G. 46/1897. MÁSODIK CZIM. Kereskedelmi czégjegyzékek. 7. §. 28. Oly okmányok, melyek a czéghejegyzési okmánytárban megőrzendők s mindenki által megtekinthetők, ezen a nyilvánosságra szánt természetüknél fogva az állam hivatalos nyelvén is bemníatandók. (Budapesti tábla 1882. január 12. 2844. sz.) 29. A kereskedői czég egyik főrendeltetése az, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett ezéggel összeköttetésbe lépnek, alkalom nyujtassék, hogy a czég jegyzékből és a bejegyzés alapjául szol-