Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

132 Kereskedelmi törvény 57. §. gédnek a felmondási időre járó illetménye nincs függővé téve a kártérítéshez való igény érvényesithetésének feltételeitől, hanem az a segédet a törv. alapján végkielégítésül feltétlenül megilletvén, az elbocsátás tényével azonnal esedékessé válik. (C. 1897. jan. 7. I. G. 346/96. Azonos: C. 755/1900., 1157/896. sz.) 506. A felmondási időre fizetés a főnököt a felmondás ténye alapján, mint törvényből folyó kötelezettség terheli, tehát akkor is, ha az elbocsátott alkalmazottnak a felmondásból vagyoni kára nem származott; a felmondó követelheti ugyan, hogy az alkalmazott a felmondás ideje alatt a szolgálatot teljesítse, de ha ezen szolgálatot nem kívánja és az alkalmazott a felmondási idő alatt uj állást kapott és töltött be, ez által a felmondó főnök a fizetés alól nem szabadul. Nem döntő az az alperesi állitás, hogy felperes a felmondási három hó tartama alatt más állást kapott, mert a felmondási időre járó összeg kifizetése a felmondás ténye alapján, mint törvényből folyó kötelezettség terheli a felmondót, tehát akkor is terheli, hia az elbocsátott alkalmazottnak a felmondásból vagyoni kára nem származott. E szerint a felmondó csupán azt követelheti, hogy az elbocsátott alkalmazott a felmondás ideje alatt a szolgálatot teljesitse, — a mit alperes a jelen esetben a sajá előadása szerint nem követelt, — de nem szabadul a felmondás idejére járó fizetés alól azon az alapon sem, (hogy az elbocsátott alkalmazott uj állást kapott. Ennélfogva a kifogásolt 450 korona tőkéből és kamatából álló követelés valódiságát meg kellett állapítani és felperest keresetének ezen tul terjedő részével el kellett utasitani. (G. 1905. január 11. 468/1904.) 507. A szolgálatból azonnal való elbocsátás által a szolgálati szerződés megszűnik. Az alkalmazott tehát nincs jogosítva a szolgálati viszony fentartását követelni és nem köteles a főnök későbbi felhívására a szolgálatra feltétlenül jelentkezni, hanem a felmondási időre járó összeghez való igénye már az elbocsátással megnyílik. Az alkalmazott joggal teheti újra szolgálatba lépését attól a feltételtől függővé, hogy a főnök nem fogja őt többé hasonló elbánásban részesíteni. (C. 1909. febr. 11. 665/908. v. sz. a. IV. p. t.) 508. Ha a főnök a segédnek a felmondási idő alatt a szolgálatban való megmaradását olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a segéd a szolgálati szerződés vagy a törvény rendelkezésére tekintettel elfogadni nem tartozik, ez a szolgálatból való elbocsátással azonos megítélés alá esik. (C. 1909. február 24. 717/908. v. sz. a. IV. p. t.)