Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 55. §. 113 delmi törvény 4. §-a értelmében felperes is tekintendő, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi tevékenységüket annak szentelik. Felperes alperest utazói minőségben felfogadta akként, hogy alperes tartozott teljesen és kizárólag felperes üzlete javára ügyködni és működni, felperes részére megrendeléseket gyűjteni és szorosan felperes utasitásához alkalmazkodni. Egynttal kiköttetett, hogy ez a szerződési viszony kölcsönösen felbontható 6 havi felmondás alapján; alperes szolgálati minőségén az, hogy járandósága nem állandó vagy visszatérő időszakokban esedékes öszszegben, hanem a teljesített egyes megrendelési gyűjtések után esetről-esetre javára szolgáló díjban (provisio) állapíttatott meg, nem változtat. (C. 1904. márcz. 30. H. 5/1904. sz.) Hasonló kijelentést tartalmaz Marosvásárhelyi T. 1902. febr. 26. H. 4. sz. 433. Kereskedősegédeknek tekintendők azok az üzleti alkalmazottak is, kik a reájuk bizott fontosabb teendőknek megfelelő külön czimekkel (Factor, Disponent stb.) ruháztatnak fel. (Curia 20450/877., 6885/880. sz.) 434. Az 1891: XIV. t.-cz. értelmében alakult betegsegélyző pénztárak alkalmazottjai nem tekinthetők kereskedősegédeknek. (C. 1902. decz. 16. G. 372. sz.) 435. Szabóüzletben alkalmazott szabász nem kereskedősegéd. (C. 1890. május 9. 2697. sz., C. 1115/85.) 436. Gyógyszerészsegéd nem kereskedősegéd. (C. G. 71/897.) 437. Bejegyzett kereskedő, ha tényleg teljesit is a keresk. törvény 45. §-a alá eső szolgálatokat, nem tekinthető segédi viszonyban levőnek. (C. 1892. márcz. 11. 614. sz.) 438. A czégvezető és a főnök közötti szolgálati viszonyra az 1884. évi XVII. t.-cz. 92. §-a alkalmazandó. (C. 1896. juiius 1. 993/895. sz.) 439. A czégvezető a kereskedelmi törvény I. része 5. czimében meghatározott jogkörénél fogva nem tekinthető kereskedői segédnek, mert állása, amelyet a kereskedői üzletben elfoglal, nem kisegitő természetű, hanem széleskörű meghatalmazásánál fogva, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, főként kereskedői minőségében teljesen helyettesiti. Az ipartörvény sem Döntvény III. 8