Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 50—51. §§. 103 Ezek a panaszok nem birnak megállható alappal. Az A) ós B) alatti okiratok ugyanis alakjuknál fogva az 1868. évi L1V. tcz. 167. és 168. í§-aiban előirt kellékeiknek megfelelnek és t. felebbezési biróság tényként azokat az okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak fogadta el, de elfogadta tényként azt is, hogy H. V. azoknak az okiratoknak létesítésénél a bennük foglalt ügyletekre nézve is kifejezetten a felp. meghatalmazottja gyanánt járt el. Az ekként megállapított tényállás mellett tehát az alp.-ek is tudomással bírtak H. V. meghatalmazott minőségéről és az, hogy H. V.-t a felebbezési biróság a felp. meghatalmazottjának tekintette, a Kt. 43. §-ának rendelkezésével nem ellenkezik, sőt annak megfelel; minthogy pedig a Kt. 49. ós 53. §-ai szerint a kereskedelmi meghatalmazott ügyleti tényeiből a jogok és kötelezettségek a meghatalmazóra hárulnak, de a meghatalmazó meghatalmazottjának a meghatalmazás tárgyára nézve ennek saját nevében kötött ügyleteit is saját javára érvényesítheti, ilyen körülmények között az A) és B) alatti okiratok az alp.-ek beleegyezése nélkül is esetleg utólagosan joghatálylyal kitölthetők voltak akként, hogy azokba az alp.-ékkel szerződő fél gyanánt felp. Íratott be. Alp.-ek felülvizsgálati kérelmükben nem jelölték meg azt. hogy szerintük a tanuk minő tényekre és mely tanuk nem voltak kihallgatva; és igy a részükről az iránt csak általánosságban felhozott panasz, hogy a tanuk teljesen ki sem hallgattattak, a sommás eljárási törvény 190. §. 2. pontjához képest tekintetbe sem vehető. (1899. deczemfoer 4. 99. 454.) 50—51. §§. 41.0. A keresk. törvény 50. §-ának helyes értelme szerint a ezégvezető a czégvezetési jogosultságot csak a maga egészében, vagyis az abban foglalt összes jogokkal együtt, nem ruházhatja át főnökének meghatalmazása nélkül másra, ellenben a hatásköréhez tartozó ügyletek foganatosítását feltétlenül, tehát a főnök beleegyezése nélkül is átruházhatja, és igy a fenforgó esetben az A) alatti kötelezőjegy aláírásával joghatályosan mást is megbízhatott, az eskü tehát az utolsó körülményre is kiterjesztendő. (O. 1899. május 16. 408. sz.) 411. Ha az üzlettulajdonos üzletvezetőjének azon ténye ellen, hogy ez betegsége tartama alatt az üzlet vezetését egy harmadik személyre bizta, fel nem szólalt, e harmadik személynek üzletvezetői hatáskörébe tartozó cselekvényeiért felelős. Bpesti T.: Felp. panasza szerint a felebbezési biróság azt a tényt, hogy a K. H. nevén állott divényi üzlet részére küldött áruk át\ételére K. M. meg volt hatalmazva, jogszabály megsértésével állapította meg. Ez a panasz alapos volta azonban a szóban levő kérdés megvizsgálásánál bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyv és