Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

4 Kereskedelmi törvény 3. §. 4. A kereskedelmi ügynök. (Semmitőszék 2138/1879. sz.) 5. A czégvezeíő. (Budapesti tábla 1489/1891. sz.) 6. A biztosító társaság mobil-ügynökei. (Semmitősz. 4582/1879.) 14. Gyógyszerész csupán a gyógytár üzemével, kereskedőnek nem tekinthető. (C. 1898. február 23. 133/1898. sz.) 13. Hogy a gyógyszerészek azért, mivel az ipartörvény alól kivétettek és közegészségi közegnek neveztetnek, kereskedőknek egyáltalában nem tekintethetnének; ezt a királyi semmitőszék 1877. évi 1577. szám alatt kelt határozatában ki nem mondotta; de ki sem mondhatta: minthogy hasonló kijelentés a keresk. törvény 258. §-ának 1. pontjával kiegyenlithetlen ellenkezésbe jönne, mely szerint áruknak a végbőli vétele, hogy azok természetben, vagy feldolgozva tovább eladassanak, abszolút, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez, s az, aki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével rendszerint foglalkozik, a keresk. törvény 3. §-a értelmében kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. Hogy pedig a gyógyszerészeknek üzleti állandó foglalkozását áruknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi: ezek oly köztudomású tények, melyekre elég egyáltalában hivatkozni. Végül a gyógyszerészeknek a keresk. törvényben megállapított fogalmak szerinti kereskedői minőségüket kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. §-a is, melyhez képest azoknak üzleti könyvei a „többi" kereskedelmi könyvek kategóriájába soroztatnak s oly bizonyítási hatálylyal ruháztatnak fel, minővel a keresk. törvény 31. §-ának értelmében egyedül a bejegyzett kereskedők könyvei birnak. (Semmitőszéki teljes-ülési határozat 1878. deczember 27. 26713. sz.) = Azonos: K. és V. tsz. 784/99. 16. Kereskedői üzletekre vonatkozó hirdetéseknek iparszerüen folytatott közzététele, valamint ily hirdetmények közzétételének iparszerüen folytatott közvetítése már ezen foglalkozásánál fogva kereskedővé minősiti az azzal foglalkozó személyt, vagy társaságot. (C. 1902. október 28. 1320. sz.) 17. A községi elöljáróság nem illetékes valaki kereskedői minőségének bizonyitására. (C. 1898. július 4. 655/1898. és Budapesti tábla 1250/1893. sz.) 18. Engedélyhez kötött iparűzés esetében a kereskedői minőség maga az iparengedélyezés iránti kérvény beadása napjával állapítandó meg. (Budapesti tábla 1897. szeptember 30. II. G. 68.) 19. Az a körülmény egymagában véve, hogy a czégjegyzékkivonat szerint felperes a budapesti kir. K. és V. tsz.-nél vezetett