Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

98 Kereskedelmi törvény 49. §. ellenkező értesítést nem kapott, a vételár felvételére is joggal tekintheti felhatalmazottnak. (C. 1896. márcz. 4. 1777/1895. sz.) 396. Abból a tényállásból, hogy az alperes a felperesnőnek, illetve férjének felügyelete alatt felperes boltjában a keresk. törvény 47. §-ában körülirt ügykörökben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként, illetve majd mindennap felperes férjének — ki e czélból az üzletben megjelent — átadta, önálló üzletvezetést és vagyonkezelést megállapítani nem lehet. (Curia 1895. máj. 9. 166/1894. sz.) 397. Kereskedősegéd az eladott tárgyak vételárának felvételére csakis az üzletben történt eladásnál és fizetésnél van feljogosítva; az üzlethelyiségen kivül pedig csak azon esetben, ha az árukat a főnök által nyugtatványózott számla mellett adja át. (C. 2359/1881. sz.) 398. Ha a kereskedő könyvvivő-segédje hamisított nyugtával tévedésbe ejtve az adóst, attól a tartozási összeget a hamisított nyugta átadása mellett átveszi, e csalás az adós kárára elkövetettnek tekintendő és az adós köteles a segédnek kifizetett tartozási összeget és járulékait a kereskedőnek újra megfizetni, még azon esetben is, ha az illető segéd főnöke helyett hasonló pénzbeszedéseknél már többször közbenjárt, sőt még akkor is, ha a főnök e segédjét nyugtával ugyanazon megcsalt adóshoz pénzért már előzőleg több izben küldötte volt, az ily segéd esetről-esetre mindig csak küldöncznek lévén tekinthető. (C. 529/1879. sz.) 49. §. 399. A kereskedelmi törvény 49. §-a értelmében mindazon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott főnöke nevében köt, tekintet nélkül arra, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett-e vagy a fenforgó körülményeknél fogva a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, harmadik személyek irányában jogokat egyedül a főnök szerez. (C. 1905. nov. 7. 1325/1904. sz. a.) Azonos: C. 1899. június 15. 230. sz., C: 1889. jul. 2. 339. sz. 400. Ha a főnök alkalmazottját a létrejött megállapodáshoz képest baleset ellen biztosítja, az alkalmazott által szenvedett balesetből származott igényeket maga lévén köteles a biztosító társaság ellen érvényesíteni, — ha ezt elmulasztj ebből származott kárát az alkalmazottnak megtéríteni köteles. (C. 1905. január 18. 839/1904. sz.) 401. A kereskedelmi meghatalmazott részéről a főnök nevében kötött ügyletek által a főnök van kötelezve akkor is, ha ez ügylet folytán ő nem is gazdagodott.