Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 49. §. 99 C: Alp. azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta jogszabályul azt, hogy a czég bejegyzett birtokosa feltétlenül felelős a czég neve alatt folytatott üzletbe szállított árukért, a jelen esetben a kérdéses ügyletet maga E. L. igazoltan saját számlájára gyakorolta, hogy ilyen körülmények között E. L. nem volt és nem is vélelmezhető az alp. meghatalmazottjának, de a Kt. 47. §-ához képest a vélelmezett meghatalmazott jogkörébe a jelenleg kérdéses nagymérvű hitelek igénybevétele nem is tartozik, — hogy nem volna alkalmazható az a jogszabály, hogy mindenki megtéríteni tartozik, a mivel gazdagodott, mert alp. a jelen esetben nem gazdagodott, és hogy E. L. alp., mint az első pilseni részvényserfőzde meghatalmazottja j szerződvén, a netalán keletkezhető kötelezettség magát a most nevezett meghatalmazót terheli. Ez a panasz nem bir megállható joggal. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis az E. L. czégnetk 'birtokosául a czégjegyzákbe bizonyos időn át az alp. volt bejegyezve, ez idő alatt az E. L. czég alatt folytatott vendéglői üzletet üzletvezetői minőségben maga E. L. vezette, ez. idő alatt az A) B) alatti számlákban kitüntetett bor-árukat maga E. L. a felp.-nél az E. L. czég alatt folytatott üzlet részére helyben megrendelte és abban az üzleti helyiségben felp.-től kifogástalanul átvette, és felp. előtt nem volt ismeretes az, hogy E. L. alp., mint az első pilseni részvényserfőzde meghatalmazottja szerződött, és hogy az alp. ós E. L. között a -kérdéses üzlet tulajdonára nézve minő viszony állott fenn. Ez a tényállás a S. E. 197. §-hoz képest a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, mert a most idézett törvény §. szerint a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás csak azon az alapon támadható meg, ha az ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva vagy felhozottalknák tekintve, — már pedig ez alapon alp. a kérdéses tényállást felülvizsgálati kérelmében panaszszal meg sem támadta és e tekintetben már csak a felülvizsgálati tárgyaláson felhozottaik a S. E. 190. %-hoz 'képest tekintetbe nem vehetők. A fenti tényállás mellett felp. nem bírt tudomással arról, hogy a kérdéses üzletet esetleg maga E. L. saját számlájára gyakorolta és hogy esetleg E. L. alp., mint az első pilseni részvényserfőzde meghatalmazottja szerződött, következésképen az ezekre vonatkozóan alp. részéről felülvizsgálati kérelmével felhozottak felp.-el, mint e részben jóhiszemünék tekintendő harmadik személylyel szemben alkalmazást nem nyelhetnek; továbbá a fenti tényállás mellett az E. L. czég alatt folytatott üzletnek tulajdonosául addig, míg ama czégnek birtolkosául az alp. volt a czég j egy zékibe bevezetve, a Kt. 10., 12. és 19. §-ai szerint felp.-el, mint netáni tényleges viszonyáról tudomással nem bírt, harmadik személylyel szemben jogilag az alp. tekintendő és ugyanaddig az ideig ugyancsak felp.-el szemben maga E. L., ki a tényállás szerint a kérdéses egész üzletet akkor vezette, nem a Kt. 47. §-ban szabályozott alkalmazottnak, hanem a Kt. 43. §-hoz képest jogilag az alp. 0