Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 46—48. §§. 97 389. A gyárigazgató mint kereskedelmi megbízott, ha jogosítva volt az eladást a gyár tulajdonosát jogositólag és kötelezőleg megkötni, ugy az ezen ügyletből később szükségessé vált jogcselekményekre is már a keresk. törvény 43. §-ánál fogva jogosítottnak tekintendő. (C. 1897. szept. 2. 103. sz.) 390. A részvénytársaság ügyvezető igazgatójának a keresk. törvény 193. és 43. §-ai értelmében mint kereskedelmi meghatalmazottnak, jogköre minden különös meghatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek a társaság rendes naponkénti ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményekre, amelyeket az ilyen, a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tesznek. (Curia 1899. augusztus 30. 554. sz.)1) 391. Az utazó az általa kötött ügyleteket nem stornírozhatja. (C. 1801. szept. 2. 1082/1891. sz.) 392. A szövetkezet vezérigazgatója olyan kereskedelmi meghatalmazott, aki különös felhatalmazás nélkül is a szövetkezet nevében árukat megrendelni és átvenni jogosult és akinek ebbeli tényei által harmadik személyek irányában kötelezve a szövetkezet van. (C. 1893. január 13. 250. sz.) 393. A szövetkezet igazgatója, akit az alapszabályok előlegek folyósítására és utalványozására feljogosítanak, ezen hatásköréből kifolyólag jogosítva van arra is, hogy az előleg visszafizetésének feltételeit megállapíthassa. (C. 1894. febr. 7. 1669/893.) 393/a. Noha a főnök a postahivatalnak átadott meghatalmazásban két alkalmzottját együttesen jogosította fel pénzfelvételre, a gyakorlatban azonban ettől hallgatagon eltért és ezek egyikét egymagában is feljogosította a pénzfelvételre: az ezen hivatalnoka által a postán felvett pénzek a főnökhöz befolytaknak tekintendők akkor is, ha azokat a felvevő alkalmazott elsikkasztotta. (C. 1910. márcz. 16. 168/910. v. sz. IV. p. t.) 46—48. §§. 394. Aki a főnökkel szemben alárendeltségi viszonyban áll és egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a főnök részére kötötte le, segédnek tekintendő. (C. váltótanácsának 16. számú elvi határozata. 1906. május 23. 1133/905. sz.) 395. A vevő azt a személyt, akivel az ügyletet megkötötte s kinek utján az árut s az áruszámlát kapta, hacsak az eladótól *) Lásd a részvénytársaságokról szóló fejezetben közölt határozatokat is. Dömtvénytár III.