Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 45. §. 95 ügyletnél eljárt ügynökök ugyanis a Kt. 45. §. értelmében oly kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendők ugyan, akiknek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak, de az elárusitás közvetitésével foglalkozó ügynö'k hatásköréhez nem tartozik az elárusitandó árukra nézve a Kt. 368. §-ában meghatározott bizományi ügyletet, külön erre vonatkozó megbizás nélkül létesiteni. Ebből folyóan közömbös lévén az, hogy felp. és az alp. megbízottjaként eljárt ügynökök a kereseti áruk tekintetében ez A. alattiban foglalt megállapodás létrejött-e vagy sem, felp. az A. alattinak bizonyitott tartalma alapján sem vitathatja sikeresen azt, hogy ő alp.-től a kereseti váltóval fedezett árukat csak bizományba vette; enéikül pedig sem ahhoz, hogy az áruk vételára fejében adott váltót visszakövetelhesse, sem ahhoz, hogy alp.-t az áruk visszavételére kötelezhesse, joga nem lévén, az elsőbiróság ítéletét a per főtárgyára nézve ezekből az indokokból helybenhagyni kellett, stb. (1895. ápr. 10. 325. sz.) 385. Eladó czég közvetlen kereseti joggal bir a vevő ellen a meghatalmazás nélküli ügynök eljárásának hallgatólagos jóváhagyása alapján. Bpesti T.: Habár azáltal, hogy egy harmadik rendelése folytán az eladó által a cimzett részére feladott árut ez utóbbi átveszi, czimzett és eladó között jogviszony rendszerint még nem keletkezik s magában véve az áru átvételének ténye az átvevő fizetési kötetezettségét a feladó irányában meg nem állapitja, mert a forgalmi életben mindennapos, hogy a kereskedő az eladott, de raktáron nem tartott árut, saját eladójának megrendelve, azt saját vevője részére közvetlenül szállíttatja; mindamellett az olyan esetben, ahol a harmadik a megrendelést nem saját nevében és számlájára, hanem a czimzett nevére és számlájára eszközli, a czimzettnek arról, hogy a megrendelés ilyen értelemben tétetett, tudomása van, még ha a megrendelő és czimzett között a megbízási viszony e résziben fenn sem forog, utóbb nevezett az áru átvételének tényéből folyólag a feladó irányában vevőként felel, mert a megrendelő fentjelzett körülmények ismerete mellett a czimzett jól tudja, hogy ha az árut nem is ő rendelte meg, illetve, ha erre a megrendelőnek megbízást nem is adott, eladó az áru vevőjének őt tartja s az árut részére ebben a feltevésben küldi, azt tehát a küldő felvilágositása nélkül jóhiszemüleg csakis az áruért való személyes felelőssége tudatában veheti át. Nem változtathat ezen az sem, hogy az áru megrendelője és a czimzett között akár a megrendelést megelőzőleg, akár ezt követőleg ugyanazon áru feladója irányában fennálló s az előrebocsátottak értelmében ismertetett felelőssége nem módosul, mert az ilyen megállapodás a jóhiszemű feladó mint harmadik személy jogait nem érintheti. C: Helybenhagyta ezt az ítéletet indokaiból és azért, mert az a bizonyitott körülmény, hogy a kereseti áru felp.-től az eljárt ügynök által az alp. tudtával rendeltetett meg az alp. nevében, épen azt