Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 91 ben kieszközölt zálogjogi előjegyzés utján és ekként nem valamely a válságos idő előtt keletkezett szerződés, vagy az anyagi jog törvény rendelkezése alapján szerez, mint pusztán az alaki jog intézkedésén alapuló, a csődtörv. 27. §-ának 3. pontja alapján megtámadható. A csődtörv. 27. §-ának 3. bekezdése értelmében a csődhitelezőkkel szemben megtámadható a közadósnak az a jogi cselekménye, mely által a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást, vagy kielégítést ad, amelyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt, hacsak a hitelező olyan tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor az első esetben a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről, utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket megkárositó szándékáról tudomása nem volt. A fenforgó esetben bizonyitva van az a tény, hogy közadós kereskedő 1906. évi április hó 8-án üzleti telepéről üzletének és alkalmazottjainak hátrahagyásával eltávozott, többé vissza nem tért, üzletével tovább nem törődött és üzleti kötelezettségeinek ez időtől kezdve eleget nem tett. Minthogy az oly kereskedő, aki üzleti telepét azzal a czélzattal hagyja el, hogy oda többé vissza ne térjen és ettől kezdve üzletével többé nem törődve, üzleti kötelezettségeinek eleget nem tesz s ellene rövid idő múlva csőd nyittatik, nyilván olyannak tekintendő, aki az üzleti telepről való eltávozás időpontjától kezdve fizetéseit megszüntette; minthogy ezek szerint a fenforgó esetben bizonyitottnak tekintendő, hogy közadós kereskedő, aki ellen a csőd 1906. évi május hó 15-én nyittatott meg, fizetéseit legkésőbb az üzleti telepről történt eltávozásakor, vagyis 1906. évi április 8-án már megszüntette; minthogy alperes a tömeggondnok által megtámadott zálogjogi előjegyzést a tkvi rendtart. 88. §-a rendelkezése és nem szerződés, vagy anyagi jogi törvény intézkedése alapján kérte 1906. évi április hó 4-én, tehát a fizetések megszüntetése előtt négy nappal és igy a zálogjog előjegyzését a válságos időben szerezte, a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja értelmében tehát alperes tartozott volna olyan tényeket bizonyitani, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a megtámadott zálogjogi előjegyzés megszerzése idejében közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról tudomása nem volt, alperes azonban erre nézve bizonyítékot nem szolgáltatott, de nem szolgáltatott alperes arra sem, hogy neki a zálogjogi előjegyzés szerzése idejében a válságos idő előtt keletkezett szerződés vagy anyagi jogi törvény rendelkezése alapján volt volna joga a zálogjog előjegyzéséhez, ennélfogva nyilvánvaló, hogy a megtámadott