Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 81 oszlásától a csődnyitásig számitandó a K. T. K. 271. §-ában megkívánt egy évi határidő le nem járt volna, következésképen az ellene kieszközölt jelzálogbekeblezés azon az alapon, hogy azt alperesek a fizetések megszüntetése utáni időben eszközölték ki, egyáltalán nem támadható meg. (1899 jan. 28-án 7273/1898. sz. a.) Az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e, jogkérdés, a mi a megállapított tényekből dönthető el. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési biróság a felebbezést nyilvános előadás utján intézvén el, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével azért utasította el, mert felperes keresetét a közadós fizetésének megszüntetése és ennek alperes előtt ismert voltára alapította; már pedig a felebbezési bíróság a nála vezetett és hivatalból betekintett czégjegyzékekből arról győződött meg, hogy a felperesi közadós a czégjegyzékbe bevezetve nem volt, ezért, tekintettel a kereskedelmi törvény 149. §. 3-ik pontjának és 224. §. 2-ik pontjának rendelkezésére és arra, hogy nem merült fel olyan adat, miből megállapítható volna, hogy az illető közadós közkereseti vagy betéti társaság volt, a felperesi közadós kereskedőnek, helyesen kereskedelmi társaságnak nem tekinthető. Azonban a S. E. 175. §-a szerint, amennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intéztetik el, a határozathozatalban az elsőbirósági iratokból, ideértve az ítéletet is, megállapítható tényállás az irányadó; továbbá az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e, jogkérdés, ami a megállapított tényekből dönthető el; ámde a felebbezési bíróság nem terjeszkedett ki arra, hogy ez iránt az elsőbirósági iratokból minő tényeket talált felhozottaknak és meg- vagy meg nem állapithatóknak, sőt az elsőbirósági iratok tartalmából az tűnik ki, hogy sem arra, hogy a felperesi közadós kereskedelmi társaságnak tekintendő, sem ennek ellenkezőjére tüzetes tények ott fel sem hozattak és hogy ebben a kérdésben a felek között ott jogvita sem volt. Ilyen körülmények között a S. E. 177. §-a szerint a felebbezési biróság, ha a czégjegyzék betekintését szükségesnek találta és ez által kétségtelenül a bizonyitásfelvételt, habár nem is határozattal, elrendelte és ha a döntő jogkérdés szempontjából a ténybeli állításokat kimerítőknek nem találta és ez okból az ügy felderítése a felek meghallgatását tette szükségessé: tartozott volna szóbeli tárgyalást kitűzni és erre a feleket megidézni. (1902 november 27-én 312/1902. sz. a.) A kifogással élő alperes sem fizetni, sem biztosítékot adni nem köteles és igy abból, hogy mindezt nem tette, a fizetésmegsztintetésre következtetni nem lehet. Csődtörvény IV. 6