Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 77 mennyi szőllőjében termett és- bár bizonyítást is nyert, hogy közadós állandó borraktárt tartott, tekintve, miszerint kereskedőnek csak az tekinthető, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik s tekintve, hogy a közadós H.-nak a bor vétele és eladása körül kifejtett eljárása iparszerü foglalkozásnak nem minösithető, mert ezt nem állandóan s nem rendszeresen folytatta, mindezeknél fogva közadós nem lévén kereskedőnek minösithető, a fizetések megszüntetésének tényére nézve a közadós jogcselekménye sem vonható kereskedő cselekményéhez hasonló elbirálás alá. A Mr. Curia: A másodbiróság Ítélete a benne felhozott, valamint az elsőbiróság Ítéletéből átvett indokok alapján és azért is helybenhagyatik, mert az a körülmény, hogy közadós a ki a perbeli adatok szerint bornagytermelő volt, a czélból, hogy az ezen foglalkozásból kifolyólag elvállalt borszállitási kötelezettségeinek kellően megfelelhessen, más termelőktől nagyobb mennyiségű bort, illetve mustot összevásárolt, nevezettet a kereskedelmi törvény 3. §-ában meghatározott kereskedőnek nem minősiti. (1905 szeptember 20. 6354/1905. sz. a.) A Csődtörvény 244. §-ában kétségtelen, hogy arról a fizetésmegszüntetésről, a mi a csődtörv. 27. §-ában felhiva van, csak kereskedők vagy kereskedelmi társaság részéről lehet szó, épen ezért annak, hogy a jelen perben a fizetések megszüntetése alkalmaztassék és a kijelölt alapon a keresetnek hely adassék, az az előfeltétele, hogy közadós K. T. kereskedői minősége megállapítható legyen, ez pedig jogkérdés és igy a felülvizsgálat alól elvonva egyáltalában nincs. A felebbezési biróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint közadós K. T. foglalkozására nézve építőmester és építési vállalkozó volt, a ki foglalkozott azzal is, hogy telkeket összevásárolt, e telkeken házakat épített és e házakat nyomban áruba bocsátotta; ellenben a közadós foglalkozására nézve egyéb ténymegállapítás a felebbezési biróság ítéletében nem foglaltatik, de ebből az Ítéletből és a tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg egyéb tény fel sem hozatott, tehát még az sem, hogy a közadós czége a kereskedelmi czégjegyzékbe be volt volna jegyezve. A dolog természetéből következik ugyan, hogy az építőmester és építési vállalkozó ebből a foglalkozásból folyólag ingó dolgokat megvesz vagy egyébként megszerez, ezeket szállítja, fel- vagy átdolgoztatja; azonban e dolgokat az illető építkezésnél használja fel és igy azok a dolgok a felhasználás, a fel- és átdolgozás után mint ingó dolgok többé nem léteznek, mint ilyenek tovább nem adatnak és mások részére nem szolgálnak, tehát mint kereskedelmileg vett áruk tiftbé nem jelentkeznek hanem ama ténykedésekkel épen az illető ingók szállítása, fel- és átdol-