Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
7 a Csődtörvény 27. §. Nem rendeltetett el a csőd, midőn a közadós ingói végrehajtás utján eladattak és a vételár a hitelezők között szétosztatott és midőn a közadós nem lévén kereskedő, a fizetések megszüntetéséről és a hitelezőknek erről való tudomásáról, mint megtámadási alapról szó sem lehet és igy arra sincs kilátás, hogy a zálogjogok sikeres megtámadása utján állíttassák elő tömegvagyon. (Curia 1910 jan. 12. 993/909. v. sz. a. IV. P. t.) A közadós jegyügyleteinek megtámadhatósága szempontjából kereskedőnek tekintendő azon szabó, ki szabóüzletében férfiruhane;müek eladásával iparszerüen foglalkozott. A kir tábla: Téves az elsőbiróság az az álláspontja, hogy a köz- adós azért, mert szabóüzlete a kisipar körét meg nem haladja s mert szabóüzlete körében ruhaszövetek elárusitásával iparszerüen nem foglalkozik, a megtámadási jog szempontjából más elbírálás alá esik, mint a kereskedők általában. A kereskedelmi törvény 5- §-a szerint ugyanis azokra az iparosokra, a kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi czégekre, a kereskedelmi könyvekre és a czégvezetésre vonatkozó rendelkezései nem nyerhetnek ugyan alkalmazást, ez azonban nem zárja ki, hogy az ily kisiparosok a kik a kereskedelmi törvény 5. §-ának megfelelően saját nevükben kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkoznak, kereskedőknek tekintessenek. (Curia 1905 szept. 14. 2G00. sz. a. Hasonló2120/900, 5922/98.) A bornagytermelőt az, hogy azon czélból, mikép az ezen foglalkozásából kifolyólag elvállalt borszállitási kötelezettségeinek kellően megfelelhessen, más termelőktől nagyobb mennyiségű bort, illetve mustot összevásárolt, a keresk. törv. 3. §-ában meghatározott kereskedőnek nem minősiti, s ha esődbe jut, a jogügyletnek megtámadására a kereskedőkre vonatkozó szabályok nem nyerhetnek alkalmazást. A kir. törvényszék: A fizetések megszüntetésének tényére nézve vitatja a felperes tömeggondnok, hogy a közadós cselekménye kereskedő cselekményeként birálandó el, mert habár közadós K. város főpénztárnoka is1 volt, köztudomás szerint évek óta nagyban borüzletet folytatott, nyereséges továbbadás czéljából több száz hektoliternyi bort vásárolt s nagyban folytatott borüzlete öt bornagykereskedőnek minősiti, kereskedői jellegén pedig nem változtat az a körülmény, hogy a közadós hivatali állásánál fogva nem lehetett kereskedő. Bár a tanuk vallomásaiból megállapitható, hogy a közadás H. nagyobb mennyiségű bort vásárolt, mint a
