Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

72 Csődtörvény 26. §. A tömeggondnok felhatalmazása a per folyamán is pótolható. C: Tömeggondnok az A) alatti csödbirósági és B) alatti csődválasztmányi határozatok szerint a közadós cselekvényeinek megtámadására nyervén felhatalmazást; habár eme felhatalmazások a jelen kereset beadása után ugyan, azonban még a per folyama alatt adattak meg: tömeggondnoknak eljárása felhatalmazás nélkülinek nem tekinthető, miért is a nyertes alp. részére megállapított perköltség nem az ő, hanem a csődtömeg terhére esik. (1888 decz. 27. 8295.) Azonos: Pécsi T. 1900 márcz. 1. 1900. G. 31. A debreczeni tábla 1897 jan. 17. 1896. G. 119. sz. a. kimondta, hogy a felhatalmazás utólagos megadása csak ugy érvényes, ha a 6 havi elévülési időn belül adatik meg. Ellenkezően határozott a szegedi Tábla 1901 ápr. 23. 1901. G. 52. sz. a. mondván: azt az általános jogszabályt, hogy az elévülést a keresetindítás mint az igény birói érvényesítése félbeszakítja, a csődtörvény nem érinti és mert a keresetindításnak ezt a hatályát a csődtörvény nem korlátozza és nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a keresetindításra való meghatalmazás a csődnyitástól hat hó alatt adatott meg. Amidőn tehát a felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy jelen perben a kereset a csődnyitástól hat hónapon belül indíttatott, ennek alapján helyesen mellőzte alperesnek elévülési kifogását annyival is inkább, mert a csődtörvény 26. §-ának rendelkezése szerint a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesiti és mert a tömeggondnok keresetinditásának jóváhagyását magában foglaló tény, az előleges meghatalmazást teljesen pótolja és a felhatalmazásnak ez a pótlása a kereset indításának idejére visszahat. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával alpt.-t, a felp. csődtömeg érdekében kifejtett munkával és felmerült kiadásokkal arányban álló kereseti és tárgyalási, valamint a felebbezési költségben azért kellett marasztalnia, mert a tömeggondnokot a törvény nem kötelezi, hogy a közadós megtámadható jogcselekménye alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan jogot szerzett hitelezőt e jogáról való lemondásra perinditás előtt külön felszólítsa, hanem a perindítás következményeinek elhárítása czéljából a hitelezőnek áll érdekében, hogy a csődhitclezőkkel szemben nemi érvényesíthető jogától a csőd elrendelése után haladéktalanul álljon el, mert alp. beismerése szerint a közadós ellen a csődnyitás napját megelőző napon foganatisitott végrehajtás által nyert zálogjogáról csak a jelen megtámadási kereset beadása után mondván le és kérvén a lefoglalt ingóknak a zár alóli feloldását, a keresetre annál is inkább ő tekintendő okot szolgáltatott-