Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 26. §. 73 nak, niivtl arról, hogy az általa foganatosított végrehajtást tömeggondnok a csődhitelezők érdekéhen már 1894 ápr. 25-én 32,105- sz. a. beadott felfolyamodással is megtámadta az ugyanazon szám alatt hozott végzés kézbesítése által 1894 máj. 7-én értesült, az e naptól fiú keresetnek 1894 jun. 4-én történt beadásáig letelt csaknem' egy hónapra terjedő idő alatt pedig megtámadott végrehajtási zálogjogáról való lemondásra kellő ideje és alkalma volt és mert ekként a keresetre, valamint a kereset költségének megtagadása által a tárgyalásra is okot szolgáltatott, alp. a polg. prts. 251- §. alapán a perköltséget és a sikeres felebbezésnek a perbelivel egy tekintet alá eső költségét is viselni köteles. (1895 szept. 24. 1647. Hasonló C. 903. máj. 8. 1426.) Azonos: C. 1902 jun. 10. 1578. annak megjegyzése mellett, hogy a pervesztes fél jó- vagy rosszhiszeműsége a perköltség viselésének kérdésére közömbös: a másodbiróság Ítélete a benne felhozott egyéb indokokból helybenhagy a tik. Valamely jogügylet, melynek egyes részei egy szerves összefüggő egészet képeznek, csak a maga egészében támadható meg. Felperes keresetének zárkérelme szerint kifejezetten csakis a kőrösvölgyi faipar részvénytársaság, valamint H. H. és E. között 1902 július hó 4-én létrejött megállapodásban foglalt joglemondásokat, jelesül a kártérítés jogáról való lemondást. Gogena erdőrészlet véderdőként való kijelölését, továbbá a magfák szerződésellenes kijelölése alapján támasztható igényekről való lemondást, 20.180 K kötelezettség elvállalását és ez alapon 20.180 K fizetését és végül az 50.000 K-ás kölcsönre vonatkozó kötelezettség elvállalását támadta meg s ezeknek a csődtömeg irányában hatálytalanítását kérte itéletileg kimondani, ezen körülménynyel szemben felperesnek a felebbezésben felhozott azon érvelése, hogy ő nem ellenezte a kérdéses szerződésnek egészben leendő hatálytalanítását, alappal nem bir, miután a birói határozat a kereseti kérelmen tul nem terjeszkedhetik, de ettől eltekintve a kir. törvényszék felperest keresetével annál is inkább indokoltan utasította el., mert ámbár a közadósnak azon jegcselekményei, melyek a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, kétségtelenül megtámadhatók s a megtámadhatóság nem értelmezhető akként, hogy az minden esetben az egész ügylet érvénytelenségének kimondására kell hogy feltétlenül irányuljon, a jelen esetben azonban a felperes álta megtámadott és fentebb felsorolt jogcselekmények nem képeznek oly különálló cselekményeket, a melyek az egész ügylet hatálytalanítása nélkül önállóan külön megtámadhatók lennének. Ugyanis a kőrösvölgyi faipar részvénytársaság által egyrészről, valamint H. H. és E. között más-