Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

70 Csődtörvény 26. §. Ha a csődválasztmány a felszámolási határnap után bármilj okból meg nem alakult, a megtámadási per megindítására szükséges fel­hatalmazást nem a esődbiróság, hanem csak az összes hitelezők, a kik e czélra meghallgatandók, adhatják meg. (Cuvia 1900 deczember 4-én 6909/19P\ sz. a.) Azonos 1433/903. sz. a. A tömeggondnok a megtámadási jog érvényesítése végett fo­lyamatba tett pert a csődTálasztmány határozatának ellenére nem foly­tathatja. (Curia 1889 október 1-én 906/1889. sz. a.) Ha a csődválasstmány megalakulása előtt a esődbiróság megha­talmazza a tömeggondnokot valamely megtámadási per Titelére, nejn kell utóbb a megalakult cscdválasztmányból a felhatalmazást újból kérni, (Curia 1889 október 16-án 3979/1889. sz. a.) A Cs. T. 26. és 160. §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy a meg­támadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesiti ugyan, de a 160­§. utolsó bekezdése szerint a felszámolási határnap eltelte után ezt nem a csődbíróságnak, melynek hatásköre ez irányban a felszámolási határ­nappal megszűnik, hanem csak a csődválasztmánynak felhatalmazása alapján teheti. Miből következik, hogy a tömeggondnok a felszámolási határnap letelte után a csődbíróságnak felhatalmazása alapján meg­támadási keresetet érvényesen nem indíthat, mert a csődtörvény oly intézkedést, melynél fogva a csődTálasztmány részére törvényben kije­lölt teendők a felszámolási határnap eltelte után a csődbíróságra hárul­nának, nem tartalmaz, sőt a csődtörvény 264. §-ának ama rendelkezé­séből : mely szerint még sommás eljárás esetében is a csődválasztmány teendői a csődhitelezőkre és nem a csődbíróságra ruháztatnak, ennek az ellenkezője következtethető; ennélfogva a jelen megtámadási per megindítására adott csődbirósági felhatalmazás a felebbezéshez csatolt, a fentebbiek szerint törvényen nem alapuló 10054/83. számú csőd­birósági végzés alapján sem tekinthetik törvényes alakban megadott­nak: helybenhagyja. (Curia 1887 márczius 8-án 5870/1886- sz a.) A csődbíróság által magának a jogügyletnek megtámadására adott felhatalmazás kiterjed az ezen jogügylet érvényesitése gyanánt jelentkező végrehajtás megtámadására is. A megtámadási jog érvé­nyesítése a gondnok jogkörébe tartozván, a esődbiróság hatásköre ki nem terjed oly utasítás adására, hogy a tömeggondnok a megtámadási pert a csődtörvénynek melyik intézkedésére alapítsa. A csődbíróság által a felszámolási határnap előtt adott felhatalmazás alapján tömeg­gondnok a megtámadási pert a felszámolási határnap eltelte után is megindíthatja. (Curia 1887 november 22-én 926/1887. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents