Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 26—27. §. 67 tekintetében magúnak a közadósnak cselekményét helyettesíti, a nélkül hatálytalanította, hogy a biztosítási, illetve kielégítési végrehajtás> elrendelésében nyilvánuló jogcselekmény hatálytalanítása iránt is intézkedett volna. (Guria felülvizsgálati tanácsa 1898 július 13-án G. 52.) Valamely fennálló üzlet, mint olyan is bírhat értékkel és az annak átruházására vonatkozó ügylet is megtámadható a csődtörvény alapján, azonban, minthogy az üzletnek, mint olyannak rendszerint forgalmi értéke nincs, cz a körülmény a megtámadó tömeggondnok által bizonyítandó. (Curia 1904 szeptember 15. 1505/1904.) A esődtömegtámadási kereseti jogosultság meg nem szűnik annakfolytán, hogy a per folyama alatt a kérdéses megtámadott zálogjoggal terhelt ingók a csőd tulajdonából másnak engedtettek át. (Curia 1905 április 12. 1446/1904. sz. a.) A végzés alapján 1901 márczius 4-én foganatosított végrehajtás a II. rendű alperesnek, mint korábbi foglaltatónak jogait nem érinti, a csődtörvény szerinti megtámadásra pedig a II. rendű alperes jogosítva nincs, mert a csődtörvény 26. §-a szerint a megtámadási jogot csak a tömeggondnok, vagy a választmány által e czélra kirendelt külön képviselő érvényesítheti. A tömeggondnok a per során hivatkozott ugyan a csődtörvény 29. §-ára de csak a szerződési zálogjog erőtlenitése végett; ebben a tekintetben pedig e megtámadásnak tere sem nyilik, mert a felperes a mint kifejtetett, szerződés utján zálogjogot nem szerzett és ugyanazért szükségtelen a megtámadási jogot illetőleg az elévülési kérdésével foglalkozni. A felperesnek végrehajtási zálogjogát azonban a tömeggondnok meg nem támadta, mert annak a kijelentése, hogy azt érvényesnek el nem ismeri, a megtámadás ténybeli és jogi alapjának megjelölése nélkül nem tekinthető a megtámadási jog gyakorlásának, a mihez egyébként a csődtörvény 160. §-a szerint a csődválasztmány, illetve a csődbíróság felhatalmazása is megkívántatnék. (Curia 1905 január 12. 9968/1904. sz. a.) A csődválasztmánynak tartozik hatáskörébe a tömeggondnokot a megtámadási per letételére utasítani és a csődhitelezők ezt a hatáskört nem korlátozhatják. (Curia 1905. november 14. 1336/1905. szám alatt. V. ö. Bpesti T. 6316/89. 0. 906/89.) A csődtörvény 26. §-a szerint a megtámadási jogot csak a tömeggondnok, vagy a választmány által e czélra kirendelt külön képviselő érvényesítheti. (Curia 1905 január 12. 9968/1904. sz. a.) 5*